MUNKÁK / DIASZPÓRA

Az Azerbajdzsáni Köztársaság Elnökének, Hejdar Alijevnek az azeri diaszpórák 1. Kongresszusán elhangzott beszéde – 2001. november 10.


Drága Honfitársak!

Tisztelt Küldöttek, Vendégek!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szívélyesen köszöntöm Önöket a világban elszórtan élő azeriek 1. Kongresszusán, sok sikert kívánok a kongresszus munkájához!

Az azerbajdzsáni diaszpóra 1. Kongresszusa egy történelmi esemény a független Azerbajdzsán, és a szerte a világban élő azeriek életében. Az azerbajdzsánok, az azeri közösségek Azerbajdzsánban, annak fővárosában, Bakuban első alkalommal összegyűlt képviselői az első kongresszusukat tartják. Hálámat fejezem ki minden küldöttnek, vendégeinknek, a különböző országok azeri közösségeinek, akiket itt most képviselnek, amiért támogattak minket azon döntésünkben, hogy megszervezzük az azeri diaszpórák 1. Kongresszusát, és eljöttek Azerbajdzsánba, Bakuba, hogy részt vegyenek ezen a találkozón.

Mi, az Azerbajdzsánban élő azeriek, soha nem feledkeztünk meg honfitársainkról. Hosszú éveken keresztül, amíg egy olyan szuperhatalom részei voltunk, mint a Szovjetunió, amikor nem volt lehetőségünk arra, hogy kapcsolatot tartsunk fenn határon túli honfitársainkkal, földijeinkkel, minket mindig érdekelt, hogy hogyan élnek az azeriek a különböző országokban, mivel foglalkoznak, és, felhasználva korlátozott lehetőségeinket, igyekeztünk felvenni velük a kapcsolatot.

A Szovjetunió 1991-ben történt széthullása és a Szovjetunió kötelékébe tartozó 15 szövetségi köztársaság függetlenségének elnyerése, a szabadságra való törekvésnek az azeri nép általi életre hívása, Azerbajdzsán függetlenségének kinyilvánítása és az 1920-ban elveszített szuverenitás helyreállítása lehetővé tették számunkra, hogy kiszélesítsük a kapcsolatainkat a különböző országokban élő azeriekkel, tudassuk, hogy szolidárisak vagyunk velük, és megtegyünk mindent a szolidaritás további fejlesztéséért. Még függetlenségünk első hónapjaiban, 1991. december 31-én, kijelöltük a „Világban élő azeriekkel való szolidaritás napját”. Attól kezdve ezt a napot nagy ünnepként tartjuk meg, és ettől kezdve indult fejlődésnek a világban élő azeriekkel való kapcsolatunk. Mindez Azerbajdzsán függetlenségének és az azeri nép nemzeti szabadságának eredménye.

Az azeri nép hatalmas és ősi történettel rendelkezik. Ez alatt a sok évszázados történelem alatt népünk sok megpróbáltatást élt át, nem veszítette el büszkeségét, nemzeti identitását, hozzájárult a civilizáció gazdagításához. Ugyanakkor a történelem különböző időszakaiban az azeriek veszteségeket is elszenvedtek. Ezért a bolygó különböző sarkaiban élő azeriek egysége, szolidaritása különösen nagy jelentőséggel bír számunkra, a független Azerbajdzsáni állam számára ugyanúgy, ahogy a világ különböző országaiban élő azeriek számára is. Függetlenségének kinyilvánítása után Azerbajdzsán nagy, dicső, ugyanakkor nehéz utat járt be. Ezekben a napokban ünnepélyesen megemlékeztünk Azerbajdzsán állami függetlensége kinyilvánításának 10. évfordulójáról. Még egyszer kielemeztük az ez alatt a tíz év alatt megtett utat, ismertettük az elért eredményeket, és meghatároztuk az előttünk álló feladatokat. A sok, még meg nem oldott problémát kielemezve meghoztuk a megoldásukhoz szükséges intézkedéseket.

Azerbajdzsán függetlensége és az önálló államként tíz év alatt megvalósult fejlődése sok évszázados történelmünk legjelentősebb, legfontosabb, legértékesebb eseménye. Ez a tíz év nem volt könnyű számunkra, a független Azerbajdzsán számára. Új életet kezdtünk el felépíteni Azerbajdzsánban. Kijelentettük, hogy Azerbajdzsán a demokrácia útján halad. Hozzákezdtünk Azerbajdzsánban egy demokratikus, világi jogállam építéséhez. Megkezdtük az Azerbajdzsán gazdaságának a világ gazdaságába, a fejlett országok gazdaságába történő integrációjának, a piacgazdaságra való áttérésnek a folyamatát. Mindez akkor történt, amikor Azerbajdzsán kemény és nehéz feltételek között élt.

Ismeretes, hogy állami függetlenségének megszerzése, vagyis kinyilvánítása idején Azerbajdzsán katonai agresszió áldozatává vált Örményország részéről. Akkor már négy éve tartott az örmény-azeri, a hegyi-karabahi konfliktus. Az Azerbajdzsán elidegeníthetetlen részét képező Hegyi-Karabah ezekben az években, lehet mondani, hogy kicsúszott Azerbajdzsán ellenőrzése alól. Az örmény fegyveres erők elfoglalták, megkezdődött az agresszió a hozzá tartozó lakott településekkel szemben is. Éppen ezekben a történelmi időkben hirdette ki Azerbajdzsán az állami függetlenségét. Az önálló állam építése ilyen feltételek mellett nagyon nehéz dolog volt. Ugyanakkor Azerbajdzsán életében kivételesen nehéz folyamatok zajlottak úgy a függetlensége kinyilvánításának előestéjén, ahogy az után is, hogy önálló állammá vált. Az örmény fegyveres erők igénnyel léptek fel a föld tekintetében, Azerbajdzsán hegyi-karabahi területének elfoglalása céljából katonai hadműveleteket kezdeményeztek, és amikor minden örmény összefogott ezen ügy érdekében, addig Azerbajdzsánban sajnos semmi hasonló nem történt.

Azokban az években az összefogás, a nép mozgósítása, földjeink megóvása és az örmény fegyveres erőknek történő méltó visszavágás helyett Azerbajdzsánban a hatalomért folyt a harc, egyes politikai erőkhöz tartozó belső viszályok zajlottak, a fegyveres különítmények intéztek kihívást a társadalom felé. Ez pedig, természetesen, aláásta Azerbajdzsán és a nép egységét, s végül 1993-ban Azerbajdzsán a polgárháború fenyegetésével nézett szembe, magának Azerbajdzsánnak a léte került veszélybe, már megkezdődött országunk széttagolódása. Ezért zajlott nagyon lassan az állam felépítése Azerbajdzsánban a függetlensége elnyerése után.

Mindez megzavarta a társadalmi-politikai stabilitást Azerbajdzsánban, rontotta a nép jólétét. Mindennek a számunkra legkárosabb következménye az volt, hogy, felhasználva az adott lehetőséget, az örmény fegyveres erők elfoglalták Azerbajdzsán néhány, a Hegyi-Karabah-hoz tartozó közigazgatási körzetét, erővel üldözték el az ezeken a földeken élő azerieket az otthonaikból. Ily módon az azeri földek 20 százaléka örmény megszállás alá került, több mint egy millió azerit üldöztek el úgy Örményországból, mint az elfoglalt területekről, akik a mai napig rossz körülmények között, sátrakban élnek. Ilyen körülmények között élt Azerbajdzsán függetlenségének első éveiben. Ránk hárult az a feladat, hogy megállítsuk a negatív folyamatokat, mozgósítsunk minden erőt az azeri földek védelmében, hogy Azerbajdzsán úgy éljen és fejlődjön, ahogy azt egy független állam teszi.

A következő időszak Azerbajdzsánban a társadalmi-politikai stabilitás megteremtésének időszakává vált, Mi ezután is – 1994 októberében, 1995 márciusában – többször találtuk szemben magunkat fegyverrel történő hatalomátvételre irányuló próbálkozásokkal. Mindegyiket megakadályoztuk, de ezek mégis kárt okoztak Azerbajdzsánnak.

Komolyan foglalkozva az örmény-azeri, hegyi-karabahi konfliktus rendezésével, 1994 májusában tűzszüneti megállapodást kötöttünk. Már 7 éve nincs háború, nem folyik vér. Ezzel együtt az azeri földek egy része az örmény fegyveres erők megszállása alatt van, az e területekről elűzött menekültek, áttelepültek pedig nehéz körülmények között élnek.

Azerbajdzsán függetlensége tíz évének következő szakasza az ország belső társadalmi-politikai helyzetének stabilizálása, Azerbajdzsánnak a világban elfoglalt helyzete megerősítésének jegyében telt, hogy Azerbajdzsán úgy éljen és fejlődjön, mint egy önálló állam. Nagyon nehéz utat megtéve értük ezt el az elmúlt tíz év alatt. Mára a világban jelen van a független azerbajdzsáni állam, amely éppen tíz éves. Állami zászlaja, nemzeti himnusza, címere van. Azerbajdzsán méltó helyet foglalt el a világ közösségében. Az azeri állami zászló ki van függesztve minden nemzetközi szervezet rezidenciája előtt, ott lobog és mindig ott fog lobogni a független Azerbajdzsán felett. A magasra felhúzott zászló soha többé nem lesz leeresztve.

Úgy gondolom, hogy vendégeinket, a külföldön élő azerieket érdekli az Azerbajdzsánban zajló élet, követik az Azerbajdzsánban végbemenő folyamatokat, és tisztában vannak az elért eredményekkel. Ezzel együtt ma, az 1. Kongresszuson még egyszer szeretném kijelenteni, hogy Azerbajdzsán, mint önálló állam, az állam felépítésének folyamatát valósítja meg.

Azerbajdzsánban felépült a demokratikus, világi jogállam. Azerbajdzsán – történelme során először –elfogadta nemzeti Alkotmányát, megválasztotta parlamentje, a Milli Medzslisz tagjait, és az ország elnökét. Azerbajdzsánban minden területen reformok zajlanak.

Ismeretes, hogy 70 éven keresztül Azerbajdzsán egy olyan hatalmas állam része volt, mint a Szovjetunió, és olyan politikai-gazdasági rendszerben élt, amely gyökeresen különbözött a más országokban fennállótól. Meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy azokban az években meg voltunk fosztva önállóságunktól, népünk, nemzetünk belső potenciálját mozgósítva, Azerbajdzsán fejlődött, nagy sikereket ért el, és függetlensége kinyilvánításakor hatalmas gazdasági és intellektuális potenciállal rendelkezett. A független állam Azerbajdzsánban a hatalmas gazdasági és intellektuális potenciál bázisára épült. Ma egy teljesen más politikai-gazdasági úton haladunk. A múlt megváltoztatása, annak elutasítása, a munka felépítése az új rendszerben, annak megvalósítása nehéz, bonyolult folyamat. Ez a mi átmenti időszakunk, amelyben sok a probléma.

Először is, az emberek gondolkodásában kell, hogy hatalmas változások menjenek végbe. Másodsorban, sikerre kell vinni az új gazdaságpolitikát. Ehhez szükséges a sikeres átmenet a régi gazdasági feltételektől az újakhoz. Ezért hajtjuk végre a reformokat. Sok reformot vittünk véghez a politikai, gazdasági, szociális, humanitárius területeken, és pozitív eredményeket értünk el. Minden nehézség ellenére sikereket értünk el az új gazdaságpolitika bevezetésében. Privatizációt hajtottunk végre és folytatjuk a privatizációt. Azerbajdzsán számára különösen nagy jelentőséggel bíró földreformot vittünk véghez.

Ismeretes, hogy Azerbajdzsán lakosságának körülbelül fele él falusi körülmények között és foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. A kolhozok és szovhozok 70 évig uralkodó rendszerének szétrombolása, a földeknek a tulajdonos parasztok számára történő átadása, számukra egy, a hatékony földhasználathoz szükséges rendszer létrehozása – mindez nagyon nehéz és bonyolult folyamat, de nekünk sikerült. Azerbajdzsánban fejlődik a piacgazdaság. Ily módon az 1995-1996-os években Azerbajdzsánnak sikerült legyőzni az 1990-től tartó gazdasági válságot, a következő időszak a fejlődés időszakává vált Azerbajdzsán életében.

Fejlődünk. Azerbajdzsánban sikeresen fejlődik a gazdaság minden ága. Ez nem csak a mi véleményünk, így gondolják a nemzetközi pénzügyi-gazdasági központok is, vagyis a jelen munkát ellenőrző intézmények. Ugyanakkor még rengeteg probléma és nehézség vár megoldásra. Még nem sikerült a kellő szintre emelni Azerbajdzsán lakosságának életszínvonalát.

A Szovjetunió fennállása idején Azerbajdzsánban létrehozott nagy iparvállalatok egy része ma már nem működik, egy része pedig nem teljes kapacitással működik. Ennek eredményeként rengetegen váltak munkanélkülivé, ami Azerbajdzsán egyik fő problémája. Ahogy már megjegyeztem, több mint egy millió menekült, áttelepülő egyrészről meg van fosztva az élet alapvető feltételeitől, másrészről nincs munkája, és állami, valamint humanitárius szervezetektől kapott segélyeken él. Ez is nagy problémát jelent számunkra, de mi következetesen oldjuk meg ezeket a problémákat. Kihangsúlyozva az elért sikereket nem célunk, hogy eltitkoljuk az életünkben jelen lévő problémákat, nehézségeket, hiányosságokat, fogyatékosságokat. Nyíltan beszélünk ezekről Azerbajdzsán polgárainak is, és az egész világnak. Éppen ezen a módon tudjuk megoldani az Azerbajdzsán előtt álló problémákat, és biztosítani az ország folyamatos fejlődését.

Az ezen a területen elért eredmények közül különösen nagy jelentőséggel bír Azerbajdzsán állami kőolaj-stratégiája. 1993-94-ben hozzákezdtünk ezen stratégia előkészítéséhez és megvalósításához, biztosítottuk Azerbajdzsán gazdag készleteinek, a kőolaj- és gázlelőhelyek kitermelését a világ nagy, modern technológiával és felszereltséggel rendelkező kőolajcégeivel közösen. Ma ez a munka folyamatban van. A Kaszpi-tengerben található azerbajdzsáni lelőhelyek, összességében az Azerbajdzsán területén található kőolaj- és gázlelőhelyek közös kitermeléséhez 21 szerződés került aláírásra, amely szerződések résztvevője 32 külföldi kőolajvállalat. Már megkaptuk az elvégzett munka, az olajstratégia első reális eredményeit. Már új lelőhelyeken termeljük ki a kőolajat, és a külföldi vállalatokkal közösen szállítjuk azt a világpiacokra. Ehhez kiemelkedő fontosságú kőolaj- és gázvezetékeket létesítünk. A két lefektetett kőolajvezetéken – az egyik északi irányban: Baku-Novorosszijszk, a másik pedig nyugat felé: Baku-Szupsza – keresztül exportáljuk az azerbajdzsáni kőolajat.

Az utóbbi években meglehetősen nagy projekten dolgoztunk, és már hozzákezdtünk a „Baku – Tbiliszi- Dzsejhan” kőolajvezeték építéséhez az Azerbajdzsánban kitermelésre kerülő nagy mennyiségű kőolajnak a világpiacra történő szállításához. Aláírtuk a szükséges szerződéseket a gáz Törökországba történő exportjához, amelyet a gazdag azerbajdzsáni lelőhelyen, „Sahdeniz”-ben fogunk kitermelni, és hozzákezdünk a gázvezeték megépítéséhez. Olajstratégiánk megteremtette a munkafeltételeket Azerbajdzsánban nem csak a közvetlenül kőolaj-kitermeléssel foglalkozó vállalatok számára, hanem sok más cég részére is, és ily módon a nagy külföldi tőkebefektetések számára is. Ez Azerbajdzsán új látképe, amely csak a független Azerbajdzsánban tudott megvalósulni.

Ahogy önök is tudják, az azerbajdzsáni kőolaj világszerte ismertté vált. Még 150 évvel ezelőtt, elsőként a világon, Azerbajdzsánban ipari eszközökkel termelték ki a kőolajat. A következő években a kőolaj-kitermelés megnőtt, de nem az azeri nép tulajdona volt. Az általunk kitermelt gazdag kőolaj- és gázkészletek 70 éven keresztül a Szovjetunió közös gazdaságába ömlöttek, mi nem kaptuk meg ebből a szükséges hasznot. Éppen az állami függetlenség, nemzeti szabadságunk, a lehetőség, hogy magunk döntsünk sorsunk felől, teremtették meg ezeket a feltételeket, amelyeket mi hatékonyan fel is használunk.

Azerbajdzsán geostratégiailag kulcsfontosságú helyzettel rendelkezik, ami gazdasági és politikai jelentőséggel is bír. Ebben a viszonylatban közösen dolgozunk az Európai Unióval, és más nemzetközi szervezetekkel. Azerbajdzsán sokat tett az Európai Unió TRACECA programjának megvalósítása, a történelmi Nagy Selyemút helyreállítása terén, és pozitív eredményei vannak ennek a munkának, de a jövőben ez a program még több eredményre fog vezetni.

1998-ban Azerbajdzsánban az Európai Unióval közösen megrendezésre került az első, a Nagy Selyemút helyreállításával, a TRACECA program megvalósításával összefüggő nemzetközi konferencia. Ezen a konferencián 32 ország képviselői vettek részt - a keleten található Japántól a nyugaton elhelyezkedő Spanyolországig 14 nemzetközi szervezet, és mi magunk lettünk a tanúi a Selyemút helyreállításáról szóló első megállapodás aláírásának, a TRACECA program megvalósulásának. Még egyszer elmondom, hogy az ezen a területen elvégzett munka a jövőben nagy eredményeket fog hozni.

Ezek az Azerbajdzsán által megvalósítani kívánt globális projektek. Ezzel együtt sok dolog történik Azerbajdzsán mindennapi életében is, és úgy gondolom, hogy a bemutatott anyagokból és más forrásokból az ittlétük alatt önök maguk is meg fogják ezt tapasztalni.

Az azeri diaszpórák 1. Kongresszusa különösen nagy jelentőséggel bír Azerbajdzsán, és a világban élő azeriek számára egyaránt. A világban végbemenő migrációs folyamatok eredményeként az azeriek sok országba eljutottak. Ez egy természetes folyamat, nem lehet megakadályozni, és nincs is erre szükség, hiszen összességében pozitív jellegű folyamatokról beszélünk. Igaz, hogy most, amikor önálló állammá váltunk, néhány ellenfelünk kritizál minket azért, mert az azeri lakosság jelentős része – valaki 1 millióról, van, aki 2 millióról beszél – a köztársaság határain kívül él. Én ezt semmiképpen nem tudom negatívumként felfogni, hiszen egy nemzet, és egy nép sem képes kizárólag a szülőföldje határain belül, a nemzeti korlátok feltételei között élni. Még egyszer ki szeretném emelni, hogy a migrációs folyamatok a világ összes országát és népét érintik. Ha ezen folyamatok eredményeként az azeriek a világ sok országába eljutottak, kialakították ott saját életüket, biztosították önmaguk számára az életfeltételeket, akkor ez arról tanúskodik, hogy milyen széles földrajzi határok között mozog az azeriek elterjedése a világban.

Úgy gondoljuk, hogy a különböző országokban élő minden azeri úgy rendezte be az életét abban az adott országban, ahogyan ő jónak látta. Annak az országnak az állampolgára, tehát azon törvények és szabályok szerint kell élnie és haladnia az általa választott úton.

Ugyanakkor, amikor az azerieknek már saját független államuk van, a különböző országokban élő azeriekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása, szolidaritásuk kinyilvánítása, és az azeri állammal való kapcsolat kialakítása a történelem jelen szakaszában a legfontosabb feladat.

A mi feladatunk, az azerbajdzsáni állam feladata a gondoskodásunk, a figyelmünk kinyilvánítása a világ összes országában élő azeriek felé. Abban, hogy érdeklődjünk az életükről, és érjük el az államunk és a különböző országok azeri közösségei közötti kapcsolat továbbfejlesztését. Az Azerbajdzsánon kívül élő azerieknek szorosabb kapcsolatot kell ápolniuk a független Azerbajdzsánnal. Mindezek az egység, és a világban élő azeriek szolidaritása biztosításának a legfontosabb feltételei.

Ma mély megelégedéssel jegyezhetjük meg, hogy a világ sok országában – Európában, Észak-Amerikában – már hatalmas azeri közösségek jöttek létre. Az utóbbi években ezek a közösségek egyre szervezettebbé válnak, szélesednek és biztosítják az azeriek egységét és szolidaritását azokban az országokban, ahol élnek. Az utóbbi években ez a folyamat gyors tempóban halad. Úgy gondolom, hogy éppen a független Azerbajdzsán létezése teremti meg az alapot e szolidaritás fejlődéséhez.

Azt szeretnénk, hogy a külföldön, az adott ország állampolgáraiként élő azeriek úgy éljenek, ahogy jónak látják. Ezzel együtt pedig azt, hogy ne feledkezzenek meg gyökereikről, nemzeti hovatartozásukról. Minket azerieket összeköt nemzeti hovatartozásunk, történelmi gyökereink, nemzeti-vallási értékeink, nemzeti kultúránk – az irodalom, a művészet, a zene, a költészet, a dalok, népünk szokásai és hagyományai.

Az embernek, akárhol is éljen, őriznie kell nemzeti öntudatát. A világban egyidejűleg asszimilációs folyamat is zajlik. Az emberek – az azeriekről beszélek – kötelesek, még egyszer ismétlem, az adott ország feltételeihez igazodva, magas pozíciót elfoglalni. Ezzel együtt mindig őrizniük kell hűségüket a nemzeti-vallási értékekhez, gyökereikhez. Éppen ezek a tényezők egyesítenek bennünket. Mindannyiunkat egyesítenek, az azeri lét ideológiája szolidárissá tesz minket.

Azerbajdzsán állami függetlenségének elnyerése után az azeri lét, mint vezető ideológia, az azeriek fő ideológiájává vált, úgy az Azerbajdzsánban élők, mint az egész világban élők számára. Össze kell gyűlnünk e köré az ideológia köré. Az azeri lét nemzeti hovatartozásunk, nemzeti-vallási értékeink megőrzését jelenti, és ezzel együtt ezek gazdagítását szintézis útján, az általános emberi értékek integrációjával, valamint minden egyes ember fejlődésének biztosítását.

Éppen ebben rejlik jelen kongresszus célja. Úgy gondolom, hogy a kongresszus küldöttjei, az Azerbajdzsánba messzi országokból a szülőföldjükre érkező honfitársaink a kongresszus ideje alatt szorosabb kapcsolatot fognak egymással kialakítani, igyekezni fognak megérteni egymást, aktívabban részt vesznek a különböző országokban található közösségek egységes diaszpórává történő alakításában, és erősíteni fogják Azerbajdzsán és a világban élő azeriek közötti kapcsolatot. Úgy gondolom, hogy a kongresszus különösen fontos, történelmi lépés ezen a területen – az azeri lét ideológiájának megvalósításához, a világban élő azeriek szolidaritásának, kiszélesítéséhez és fejlődéséhez.

Remélem, hogy a mostani kongresszus különösen fontos szerepet fog játszani az előttünk álló feladatok megoldásában, és hozzájárul ehhez az ügyhöz.

Azerbajdzsán független államként nemzeti érdekeinek megfelelő, független külpolitikát folytat. A független külpolitika gyakorlása a függetlenség további megerősödését jelenti. Attól függetlenül, hogy nagy nehézségekkel szembesülünk úgy a külkapcsolatokban, mint magában az országban, de mi, függetlenségünket védelmezve, a világban független politikát folytatunk.

Azerbajdzsán békeszerető ország. A világ minden országával gazdasági, politikai, társadalmi, tudományos, humanitárius kapcsolatokat építettünk ki és építünk továbbra is a kellő szinten, fejlesztjük és továbbra is fejleszteni fogjuk ezeket a kapcsolatokat. Azerbajdzsán soha nem hagy fel független politikájával. Független külpolitikája Azerbajdzsán függetlenségének alapvető szimbólumává, fő mutatójává vált.

Azerbajdzsán a világ összes nemzetközi szervezetének tagja. Tudjuk, hogy az év elején Azerbajdzsán a tekintélyes Európa Tanács tényleges tagjává lett választva. Mindez Azerbajdzsán külpolitikájának, valamint az Azerbajdzsánban lezajlott demokratikus változások, a minden területen megvalósuló reformok logikus eredménye.

Azerbajdzsán világi állam, és mint ilyen, elfoglalja a maga helyét a világban. Ez a mi stratégiai utunk. Jogi, demokratikus és világi állam – ez a mi alapelvünk az állam felépítésében. Ezek a mi életünk alapelvei. Ezen az úton haladunk és ezen is fogunk haladni tovább.

Mondhatom önöknek, hogy sok nehéz és kemény kérdést oldottunk meg, és jól látjuk az előttünk álló horizontot. A gazdag természeti erőforrások, az előnyös geopolitikai elhelyezkedés, Azerbajdzsán hatalmas gazdasági, intellektuális potenciálja, és az azeriek magas kulturális színvonala biztosítják független országunk számára a boldog és kedvező jövőt. Biztosak lehetnek abban, hogy ez az út, az előttünk álló lehetőségek, perspektívák tökéletesen reálisak. Néhány év múlva Azerbajdzsán – gazdaságpolitikájának köszönhetően – a világ egy gazdag országává válik, az azeri nép jóléte pedig jelentősen megemelkedik. Azerbajdzsánban minden ember szabadon fog élni. Azerbajdzsánban a demokratikus alkotás biztosítva van és biztosítva lesz továbbra is, mindenféle szabadság – szólásszabadság, az emberek szabadsága, lelkiismereti és sajtószabadság. Vagyis Azerbajdzsánban mindenki, politikai világnézetétől függetlenül, szabadon és boldogan fog élni itt, a szülőföldjén.

Ugyanakkor a legnehezebb, számunkra legnyugtalanítóbb probléma az örmény-azeri, hegyi-karabahi konfliktus, az elfoglalt területek felszabadítása, Azerbajdzsán egységének helyreállítása. Sokat tettünk ebben a kérdésben. Minden nemzetközi szervezetnél felterjesztettük ezeket a problémákat, a szükséges döntéseket meghozatala megtörtént. 1993-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa négy határozatot fogadott el az Örmény fegyveres erőknek az elfoglalt területekről történő visszavonhatatlan kivonásáról. A Biztonsági Tanács Elnöke 6 kérelmet nyújtott be, de Örményország figyelmen kívül hagyja mindezt.

1996-ban az EBESZ lisszaboni ülésén elfogadásra került egy rendkívül fontos dokumentum Azerbajdzsán területi egységének biztosításáról és az örmény-azeri konfliktus békés rendezéséről. Az EBESZ kötelékébe tartozó 54 országból 53 szavazott a dokumentum mellett, és csak Örményország volt ellene. Sajnos Örményország ismét nem fogadja el ezen tekintélyes szervezet, az EBESZ által felterjesztett döntést.

Mi a kérdés békés rendezésére törekszünk. Tudjuk, hogy az örmény-azeri konfliktus rendezése céljából még 1993-ban létrejött az EBESZ Minszki Csoportja. 1997-től a Minszki Csoportot három nagy állam vezeti – Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország. Az eltelt évek alatt nagy munkát végeztünk el a Minszki Csoporttal, társelnökeivel együtt. Néhány nappal ezelőtt a társelnökök – Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország képviselői – újból meglátogatták a térséget, találkoztak velünk és tárgyalásokat folytattunk, elutaztak Örményországba is. Még egyszer kijelentettük, hogy támogatjuk a kérdés békés úton történő rendezését, és ezt csak bizonyos, mindkét fél részéről történő kompromisszumok árán lehet elérni. Ezzel együtt mindezt a nemzetközi jogi normák, a világban általánosan elfogadott elvek szerint kell megoldani – a területi egység, a szuverenitás és az országok határainak sérthetetlensége elvei alapján. Folytatni fogjuk ezt a munkát. Szeretném elmondani, hogy biztos vagyok abban, hogy elérjük ennek a konfliktusnak a rendezését is, Azerbajdzsán területi egysége helyre fog állni, az elfoglalt területek fel lesznek szabadítva, a menekültek, a szülőföldjükről elűzöttek visszatérhetnek otthonaikba.

Természetesen a nemzetközi szervezetek mellett nagy szükségünk van az azeri diaszpóra segítségére is. Elégedettséggel tudom mondani, hogy az azeri diaszpóra az utóbbi években már sokkal szervezettebbé vált, és az azeri közösségek, a diaszpóra már hírt adnak magukról országaikban és összességében a nemzetközi közösségben. Ugyanakkor ez csak az első szakasza a diaszpóránk alakulásának. Mindenkinek, önöknek is, nekünk is még sokat kell tennünk az erős azeri diaszpóra létrehozásáért, hogy a különböző országokban élő azeriek erősebbé váljanak. Gazdaságilag erősebbé kell válniuk, hogy aktívabban részt tudjanak venni országaik társadalmi-politikai életében. Hogy hatást gyakoroljanak ezen országok életére. Hogy, Azerbajdzsán függetlenségének különböző országokban való propagandája és külpolitikája mellett, ily módon segítsék Azerbajdzsán problémáinak megoldását. Úgy gondolom, hogy a világszerte élő azerieknek ezen az úton kell haladniuk, ezen az úton még sok ki nem használt lehetőség van. Éppen ez a célja a munkáját ma elkezdő ülésünknek.

Még egyszer megjegyezném, hogy mi azt szeretnénk, hogy az összes, külföldön élő azeri jól éljen saját országában, erősítse helyzetét, javítsa életminőségét. Szeretnénk, hogy minden azeri aktívan részt vegyen országa társadalmi-politikai életében, illő helyet foglaljon el, meghatározott kimenetelű lehetőségekkel rendelkezzen. Mi ezt szeretnénk.

Ahhoz, hogy hozzájáruljunk ehhez az ügyhöz, döntést fogunk hozni országunkban egy különleges szerv létrehozásáról az azeri diaszpórával való munkához. Úgy gondolom, hogy egy ilyen központi szerv, vagyis az azeri közösségekkel állandó kapcsolatot fenntartó szerv, a közösségek és egészében a diaszpóra formálását, valamint kapcsolataink nagyobb ütemű fejlődését fogja szolgálni.

Drága Honfitársak!

Még egyszer el szeretném ismételni a lelkem legmélyéről jövő szavakat: a nemzeti hovatartozás minden ember számára a büszkeség forrása. Én mindig büszke voltam, és most is büszke vagyok arra, hogy azeri vagyok.

A független azerbajdzsáni állam fő ideológiája az azeri lét. Minden azerinek büszkének kell lennie nemzeti hovatartozására, és fejlesztenünk kell ezt az érzést – az azeri nyelvet, a kultúrát, a nemzeti-vallási értékeket, szokásokat és hagyományokat. Éppen ezt a célt követi az általunk elfogadott, az azeri nyelv fejlesztéséről szóló fontos határozat. Döntést hoztunk Azerbajdzsánnak a latin ábécére történő áttéréséről. Ma már Azerbajdzsánban mindenki, az összes állami szerv csak latin betűs írást használ. Ez rendkívül fontos, a nemzeti öntudatunkról, az azeri létről tanúskodó tényező. Mi ezután is folytatjuk az azeri nyelv fejlesztése irányában tett erőfeszítéseinket.

Tudják, hogy minden nép számára nagyon drága a saját nyelve. Számunkra különösen fontos az anyanyelvünk, hiszen az azeri nyelv hosszú évekig nem foglalt el fontos helyet az életünkben. Ennek ellenére minden azeri tett valamilyen kisebb vagy nagyobb szolgálatot az azeri nyelv megőrzése érdekében. Például, íróink, irodalmáraink, költőink nagyon sokat tettek abban a nehéz időszakban nyelvünk fejlődése érdekében.

Ma határtalan büszkeséggel mondhatom, hogy a XX. században az azeri nyelv nagy fejlődésen ment keresztül. Figyeljék meg, hogy milyen gazdag, milyen kellemes, milyen dallamos a nyelvünk, és milyen nagy szókinccsel rendelkezik bármely gondolat kifejtéséhez.

Biztosítjuk az azeri nyelv folyamatos fejlődését és egyeduralmát Azerbajdzsánban. Ezzel együtt azt kívánjuk, hogy minden azeri, függetlenül attól, hogy mely kontinensen és melyik országban él, elsajátítva az adott ország nyelvét, szokásait és hagyományait, adaptálódott feltételeihez, de egyidejűleg fejlessze az azeri nyelvet is.

Semmilyen más eszköz nem egyesíti a népeket úgy, ahogyan a nyelv, a nemzeti-vallási hagyományok és értékek teszik azt.

Mindig használnunk kell ezt az eszközt, például a más országokban élő azerieknek. Ezért szeretném, hogy a bármely ország azeri közösségének tagjai szolidárisak legyenek, támogassák egymást, segítsenek egymásnak, aggódjanak egymásért, és hogy együtt tartsák nemzeti hagyományainkat és szokásainkat, nemzeti értékeinket, megünnepeljék nemzeti ünnepeinket. És nem csak a függetlenség ünnepét, a Novruzt, hanem az összes többit is. Hogy megteremtsék az új nemzedék, a gyermekek azeri nyelvre történő taníttatásának feltételeit. Mi mindent megteszünk azért, hogy a következő nemzedék, az önök gyermekei, a mi gyermekeink még magasabb szintre emeljék az azeri lét ideológiáját, hogy az azeri nyelvet, nemzeti-vallási értékeinket folyamatosan fejlesszék.

Drága Barátaim!

Biztosak lehetnek abban, hogy Azerbajdzsán önálló államként már tíz éve szilárdan áll a lábán. Az elmúlt időszak alatt fejlesztettük Azerbajdzsán függetlenségét, és ma itt önöknek kijelentem, hogy Azerbajdzsán függetlensége örök, visszafordíthatatlan és megingathatatlan.

Drága barátaim, a független Azerbajdzsán mindig támasz lesz önök számára, mindig óvni fogja önöket, és mi itt Azerbajdzsánban önöket a követeinknek tartjuk, nagy reményt táplálunk önök iránt, számítunk önökre, a támaszunknak tekintjük önöket.

Ahogy a független Azerbajdzsán egy fiatal állam, úgy fiatal Azerbajdzsán szolidaritása, a világon élő azeriek egysége is, és a különböző országokban élő azeri közösségek. Ma egy új korszakba léptünk. Alakulunk, függetlenségünk erősödik, a külföldön élő azeriek szerveződése lényegesen gyorsabban zajlik, és együtt fogjuk fejleszteni az azeri létet, megingathatatlanná és örökéletűvé tesszük azt.

Drága Barátaim!

Mindannyiuknak egészséget és boldogságot kívánok! Kérem a külföldről érkezett küldötteket és vendégeket, hogy adják át minden azeri közösségnek, minden azerinek üdvözletünket, az azeri nép, az állam, és Elnökük szeretetét!

Mindannyiuknak sikereket kívánok a munkájukban, a családi életükben! Minden azerinek, függetlenül a lakhelyétől, boldog életet és boldog jövőt kívánok! Soha ne száradjanak ki folyóink! Soha ne vágják ki fáinkat! Soha ne aludjon ki fényünk!

Dicsőség az azeri népnek!

Éljen a független Azerbajdzsán, éljen, éljen!