Az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének, Hejdar Alijevnek a Davosi Gazdasági Fórum - a világ energetikai problémáinak szentelt - ülésén elhangzott beszéde, 1995. január 30.


Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azerbajdzsán első ízben vesz részt a Davosi Fórumon, ezért, mindenekelőtt, hálámat fejezem ki a meghívásért és ezért az érdekfeszítő találkozó – az 1995-ös Davosi Fórum – megszervezéséért. Részvételünket ezen a fórumon és ezen az energetikai problémáknak szentelt találkozón köztársaságunkra nézve nagyon hasznosnak ítélem.

Azerbajdzsán köztársaság, amely három évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét, és a függetlenség, a demokratikus berendezkedés, a piacgazdaság, a szabad vállalkozás megszilárdításának útját követi, megteremti a külföldi befektetések számára szükséges feltételeket, a világgazdaságba történő integráció alapjait, az Azerbajdzsánnal való együttműködés iránt érdeklődő országokkal pedig kölcsönösen kedvező kapcsolatokat alakít ki.

Azerbajdzsán hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik úgy az ipari, mint a mezőgazdasági termelés területén.

Amint Önök is tudják, Azerbajdzsánban régóta folyik olaj- és gázkitermelés. Az olaj ipari módon történő kinyerése országunkban a múlt évszázad közepén, 1848-ban indult. Évszázadunk elején iparunk fejlődésének csúcsára ért, s a világ olajtermelésének nagyobb része Azerbajdzsánban került kinyerésre. A teljes eltelt időszakban Azerbajdzsánban 1 milliárd 400 millió tonna olaj került kitermelésre, de az ország a mai napig gazdag olaj- és gázkészletekkel rendelkezik.

A modern korban, amikor független államként beléptünk a világközösségbe, mindent megteszünk az energiatartalékaink, vagyis az olajlelőhelyek hasznosítása érdekében.

Ebben az irányban jelentős munkán vagyunk túl. Ahogy önök is tudják, a múlt év szeptemberében Azerbajdzsán és egy, külföldi olajvállalatokból álló konzorcium (tíz társaság alkotja, többek között: az AMOKO, Pennzoil, Mcdermott, Unocal, British Petroleum, Statoil, Lukoil ) között nagy volumenű olajszerződés került aláírásra. Napjainkban kezdődött el e szerződés gyakorlati megvalósítása. A szerződés 30 éves időtartamra szól, és ez alatt az idő alatt 500 millió tonna olaj kitermelése van tervbe véve. Mindezt az első lépésnek tartjuk Azerbajdzsánnak a világgazdaságba történő integrációjában, országunk nyitottságát demonstrálva a külföldi befektetések, üzletek, a kölcsönösen kedvező együttműködés számára. Az olajszerződés három, a Kaszpi-tenger Azerbajdzsánhoz tartozó régiójában elterülő lelőhelyet foglal magába. Kettő ezek közül nemrég került feltárásra, a harmadikat pedig már régóta használjuk. Tudják, hogy Azerbajdzsán széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a tengeri kitermelés területén. Ez a munka 45 évvel ezelőtt kezdődött köztársaságunkban. Az olajipar, olajtudomány, a geológia területén gazdag tapasztalattal rendelkező azerbajdzsáni szakemberek hatalmas munkaerő-potenciált teremtettek. Azerbajdzsán a volt Szovjetunió olaj-akadémiájának számított. A Szovjetunió összes olajlelőhelyét a mi szakembereink tárták fel, és a kitermelés is az ő közreműködésükkel folyt. Azerbajdzsán tudományos-gyakorlati, munkaerő-potenciálja ezen a területen ma is létezik és megvan a lehetőség a még szélesebb körben történő felhasználására.

Azerbajdzsánban jelentős olaj- és gázipari infrastruktúra került létrehozásra. A tudományos-kutatóintézetek, a tudományos potenciál mellett fejlett kőolaj-feldolgozó iparral is rendelkezünk. Napjainkban a köztársaságban évente 9 millió tonna olaj kerül kitermelésre, kőolaj-feldolgozó üzemeink kapacitása kb. 23-25 millió tonna. Azerbajdzsánban hatalmas petrolkémiai és az olajiparban használt gépek gyártására szolgáló komplexumok találhatóak. A volt Szovjetunióban gyártott, és az olajiparban használatos berendezések 70 %-a Azerbajdzsán olajipari berendezéseket gyártó üzemeiben készült.

Természetes, hogy napirenden van az Azerbajdzsánban kitermelésre kerülő olaj határainkon túlra, különösen a nyugati országokba történő kivitelének kérdése. A konzorcium legjelentősebb tagjai a nyugati olajtársaságok. Az olajszerződés által előirányzott lelőhelyeken kívül a Kaszpi-tenger Azerbajdzsánhoz tartozó régiójában is találunk más, nagy kilátásokkal kecsegtető lelőhelyeket. Ezeknek a lelőhelyeknek az olaj- és gázkészleteit már felmértük. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk külföldi olajtársaságokkal a fejlesztésükről. Kétségtelen, hogy ezek fejlesztése külföldi tőke bevonásával, külföldi cégekkel együttműködve, külföldi finanszírozó szervezetek részvételével lehetséges. Reméljük, hogy sikerül. A napokban kerülnek bemutatásra ezek a lelőhelyek, a megfelelő megállapodás megkötését szolgáló tender alapján.

Az egyik legfontosabb kérdés a kitermelt olaj exportja. Több mint két évvel ezelőtt tudósaink és szakembereink a külföldi társaságokkal, nemzetközi banki szervezetekkel közösen előkészítettek néhány útvonal-változatot, amelyen a kőolajvezeték haladhat. Erre most nem szeretnék kitérni, de mindenképpen szükségesnek tartjuk újból áttekinteni ezeket az útvonalakat, meghatározni a legésszerűbb megoldást. Ezzel együtt az vezérel bennünket, hogy jelen esetben a legfontosabb szempontként a kőolajvezeték gazdasági szempontból történő megtérülését és a biztonsági garanciákat kell figyelembe vennünk, számításba véve a hosszú időn keresztül történő használatát, valamint, természetesen, a csővezeték mentén elterülő országokkal való kapcsolatokat is. Ezzel összefüggésben tökéletesen egyetértek Nurszultan Nazarbajev úrral a kazahsztáni olaj – a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsán, Irán, Törökország és más országok területein keresztül – délre történő szállításának lehetőségét illetően. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban lefolytattuk a megfelelő tárgyalásokat, megbeszéléseket, és, úgy gondolom, hogy ezeknek a jövőben is lesz folytatásuk.

Egyszóval, a gazdag olaj- és gázlelőhelyekkel és egyéb természeti kincsekkel rendelkező Azerbajdzsán nyitott a külföldi befektetések, a külföldi cégekkel való együttműködés, a világ számára.

Köszönöm a figyelmet.