"HEYDƏR ƏLİYEV İRSİ"
BEYNƏLXALQ ELEKTRON KİTABXANA
"HEYDAR ALIYEV HERITAGE"
INTERNATIONAL ONLINE LIBRARY
- A könyvtár szent hely az emberek és a nemzet számára, az erkölcs, a tudás és az értelem forrása.
H. Alijev
H. Alijev
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének másolat: az ENSZ főtitkárának - 1993. július 26.
Tisztelt Elnök úr!
Az örmény agresszió folytatása és eszkalációja miatt országomban drámai helyzet alakult ki. Ez az agresszió a szuverén Azerbajdzsán állam területi felosztására irányult és ez a helyzet arra kényszerít engem, hogy jelen üzenetben kéréssel forduljak Önhöz.
A nemzetközi jogi elveket és normákat betartó Azerbajdzsán beleegyezett az EBESZ közvetítésébe a véres konfliktus, melyet Örményország kényszerített ránk, békés megoldásának érdekében.
Bízunk a nemzetközi biztonsági és együttműködési elvekben és támaszkodunk a szervezet tagjainak jogaira és kötelességeire.
A szabályozás folyamatának hosszan tartó és nehéz útján az azerbajdzsán kormány maximum hajlékonyságot, konstruktivizmust és igyekezetet mutatott a konfliktus békés megoldására. Törekedett a vérontás beszüntetésére és tárgyalások folytatására.
De, Örményország a Világ közössége és az Azerbajdzsán Köztársaság iránti kötelességeit durván megszegve aláássa békés erőfeszítéseinket.
Azóta, hogy az ENSZ Minisztertanácsa a minszki értekezleten határozat fogadott el, már több mint egy év telt el, de ma ez az idea a valóságtól nagyon messze van. Ha egy évvel ezelőtt Susa és Lacsin felszabadításának szükségességéről beszéltünk, ma már az örmény agresszorok elfoglalták Azerbajdzsán területének 17 százalékát. Az örmény agresszorok az Azerbajdzsán Köztársaság következő területeit foglalták el: Karabah teljes hegyvidéki részét, Lacsin (1992. májusában a déli részt, 1993. áprilisában az északi részt) és Kelbadzsár vidékeit, Nahcsiván Autonóm Köztársaság falvait, Gazahot, Fizulit, Zangelant, Agdamot. Összesen 503 lakott helyet foglaltak el. A menekültek és kivándorlók száma összesen 567 ezer ember.
Örményország politikai agressziót kezdett, amikor hitszegő határozatot fogadott el Nagorni-Karabah területének saját területével való egyesítéséről. Az emisszárok és terroristák kiküldetésével, fegyverek szállításával foglalkozó Örményország ma Azerbajdzsán területén széleskörű hadászati műveleteket folytat. Örményország úgy az EBESZ és az ENSZ felhívásait és határozatait, mint a Biztonsági Tanács 822. határozatát, melyek egyértelműen követelik az elfoglalt azerbajdzsán területekről a megszálló erők kivonását, mellőzi.
Az EBESZ erőfeszítéseit, amely a határozatok realizalására irányult, teljes mértékben blokkolta az, hogy az örmények nem teljesítették a közvetítő jogos követeléseit. Ennek az lett az következménye, hogy Mario Raffaelli utolsó látogatása a régióba, ugyanúgy, mint az előbbi, nem adott semmilyen reményt az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak gyors realizálására és a vérontás várva várt beszüntetésére.
Az örmény oldal bármilyen utalása arra, hogy a Nagorni-Karabah területén működő örmény fegyveres alakulatok nem vetik magukat alá Örményországnak, teljesen alaptalan. A nehéz fegyverzet, a lőszerek, és az élő erők szállítása, valamint a hadműveletek közvetlen irányítása az Örményország által annektált Lacsin környékén valósul meg.
Miután Raffaelli missziójából elutazott, Őrményország kihasználta a fegyverszünetet és újra nekikezdett a tömeges támadáshoz.
Ezen támadások alatt az örmény fegyveres erők megszállták Agdam városát. Ez a hitszegő aktus megsemmisítő ütést mért a még meg sem kezdődött békefolyamatra. Ezelőtt az Azerbajdzsán kormány figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot arra, hogy a folyamat elhúzódása fenyegető katasztrófát és veszélyes helyzetet hoz létre.
Az idei helyzet kitartóan követeli a Biztonsági Tanács beavatkozását az ENSZ alapokmányának megfelelő meghatalmazások alapján.
Az agresszor megfékezésére, a vérontás beszüntetésére és az elfoglalt azerbajdzsáni területek felszabadítására sürgős intézkedések szükségesek.
Ezekkel kapcsolatban a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérem.
az Azerbajdzsán Κöztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke.