MUNKÁK / INTERJÚK

Az USA CNN televíziós társaság összekötőjének interjúja az Azerbajdzsáni Köztársaság Elnökével, Hejdar Alijevvel - 1994. szeptember 29.


Kérdés: Elnök úr, mit vár az Amerikai Egyesült Államok Elnökével, Bill Clintonnal való találkozástól? Szeretné Oroszország pozícióját gyengíteni?

Válasz: Sokat várok az amerikai elnökkel, Bill Clinton Úrral való találkozástól. Mindenekelőtt az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok államközi kapcsolatainak kiszélesítése kérdésének megvitatását, beleértve az Azerbajdzsáni Állami Kőolajvállalat és a nyugati olajtársaságok konzorciuma között Bakuban nemrég aláírt szerződés megvalósulásának az USA általi támogatását.

Ezzel együtt várom a nemzetközi szervezetek tevékenységének élénkülését, amely arra irányul, hogy vezessék ki Azerbajdzsánt nyomorúságos helyzetéből, megmentsék az örmény agressziótól, valamint arra számítok, hogy az Amerikai Egyesült Államok aktívabb szerepet vállal ebben a kérdésben.

Kérdés: Bill Clinton és Borisz Jelcin elnökök a tegnapi találkozójuk után egy bejelentést tettek közzé, amelyben az állt, hogy határozott megegyezésre jutottak a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatos kérdésben. Ön egyetért azzal, hogy Hegyi-Karabahot átadják Örményországnak, hogy ily módon teremtsenek békét?

Válasz: Nem, soha nem leszek képes arra, hogy beleegyezzek Hegyi-Karabah átadásába. Ugyanakkor tudomásomra jutott, hogy tegnap Bill Clinton és Borisz Jelcin urak a sajtókonferencián arra a véleményre jutottak, hogy a hegyi-karabahi kérdést, vagyis az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktust békés úton kell megoldani, nemzetközi szervezetek segítségével, amellyel kapcsolatban az ENSZ-nek el kell fogadnia egy külön határozat. Csak ezekkel a feltételekkel egyezünk bele az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus békés úton történő rendezésébe, valamint abban az esetben, ha biztosítva lesz az Azerbajdzsáni Köztársaság területi egysége, szuverenitása, határainak sérthetetlensége. Ahogy hallottam, Bill Clinton úr ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a sajtókonferencián.

Kérdés: A szavaiból ítélve ön azt várja, hogy Bill Clinton elnök nyíltabban beszéljen arról, hogy Hegyi-Karabahot nem adják át Örményországnak. Jól értettem?

Válasz: Csodálkozom, hogy ilyen kérdést tesznek fel nekem: át lesz-e adva Hegyi-Karabah Örményországnak vagy sem? A több mint 6 évig tartó és sok nyomorúságot hozó háborút Örményország azért folytatja, hogy elfoglalja Hegyi-Karabahot. Ez alatt az idő alatt Azerbajdzsán végig védelmezte földjeit, területi egységét, szuverenitását. Hogyan lehetne ezután Hegyi-Karabah Örményországnak történő átadásáról beszélni? Csodálkozom ezen a kérdésfeltevésen, hiszen ezt a kérdést a hat év alatt ilyen formában egy nemzetközi szervezet, egy államfő sem tette fel.

Kérdés: De ez alatt a hat év alatt több mint húszezer ember halt meg. Örményország minden tekintetben felülmúlja önöket, és Azerbajdzsánban jelentős a menekültek száma. Nem szeretnének bizonyos engedményeket tenni?

Válasz: Igen, a hat év alatt az azeri oldalon körülbelül húszezer embert veszítettünk, majdnem százezer ember sebesült meg, az örmény megszálló erők Azerbajdzsán területének 20 %-át elfoglalták. Több mint egymillió azerbajdzsáni állampolgár, az ezeken az elfoglalt területeken élő honfitársunk hagyta el otthonát, vált menekültté. Mindez Örményország Azerbajdzsánnal szemben folytatott katonai agressziójának következménye. Semmilyen nemzetközi szervezet, semmilyen igazságos állam nem helyeselheti és igazolhatja a katonai agressziót.

Bizonyos objektív okok folytán és a segítségnek köszönhetően, amelyet egyes államok és érdekcsoportok nyújtottak Örményországnak, fegyveres erői fölénybe kerültek. De, a nemzetközi jogi normáknak megfelelően, egy államnak sem áll jogában erőszakkal elfoglalni egy másik állam földjeit. Ugyanígy egy államnak sem áll jogában erőszakkal megsérteni egy másik állam határait. Én csak azt szeretném, ha Örményország betartaná ezeket a nemzetközi jogi normákat.

A Bill Clinton úrral folytatott tárgyalások megerősítették azon véleményemet, hogy az amerikai elnök az olyan cselekedetek mellett áll, amelyek ezen elveknek megfelelnek, és megérti a helyzetünket, szeretné, ha a nemzetközi szervezetek igazságos módon oldanák meg ezt a kérdést, beleértve azt, hogy kiáll az Azerbajdzsáni Köztársaság területi egységének, szuverenitásának, határai sérthetetlenségének biztosítása mellett.

Kérdés: Megértem az álláspontját és szeretnék feltenni még egy kérdést: A Kaukázusban, beleértve Grúziát, valamint Tádzsikisztánt, hatalmas méretű konfliktusok zajlanak. Az ön véleménye szerint mi ezeknek a konfliktusoknak az oka, Oroszország gerjeszti-e ezeket pozíciójának a térségben történő helyreállítása érdekében?

Válasz: Tudja, a mi problémánk számunkra a legnagyobb gond, és ez annyira lefoglal bennünket, hogy nekem egyszerűen nincs időm arra, hogy meghatározzam azoknak a konfliktusoknak az anatómiáját, és néha nem is látom ennek szükségességét. Kétségtelen, hogy minden konfliktusnak megvan a maga oka. Ha a mai napig nincs vége ezeknek, akkor az azt jelenti, hogy ebben bizonyos külső körök érdekeltek.

Kérdés: Például, azt mondhatja, hogy Oroszország ezen érdekcsoportok egyike?

Válasz: Nem szándékozok most egyetlen államot sem vádolni, mivel ehhez igen nyomós indokok kellenek.

Kérdés: Már aláírt egy nagy volumenű olajszerződést, amelyben részt vesznek nyugati és orosz társaságok is. Az ön véleménye szerint ez a szerződés segítségére lesz-e a régió stabilitásának megteremtéséhez?

Válasz: Igen, a szeptember 20-án Bakuban aláírt olajszerződésbe nagy reményt fektetek. Ez a szerződés 10 nyugati, valamint orosz olajtársasággal alakít ki kapcsolatokat az Azerbajdzsáni Köztársaság számára, és 30 évre megteremti a közös munka alapjait. Ezzel együtt, mivel ezek a társaságok olyan nagy országokat képviselnek, mint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Törökország, Norvégia, Szaúd-Arábia, ez nagy lehetőséget teremt Azerbajdzsán számára az ezekkel az országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Nagy reményt fektetek ebbe a szerződésbe, és úgy gondolom, hogy kölcsönösen hasznos lesz mindkét fél számára, jó feltételeket teremt Azerbajdzsánnak a világgazdaságba történő integrációjához.

MŰSORVEZETŐ: Elnök Úr, az Azerbajdzsáni Köztársaság Elnöke, köszönöm önnek.

Válasz: Én is köszönöm önöknek a lehetőséget, hogy szerepelhettem a csatornájukon.

MŰSORVEZETŐ: Elnök Úr, a New York-i stúdió háláját szeretné kifejezni önnek.

Válasz: Én is megköszönöm a New York-i stúdiónak, elégedett vagyok.