Az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének, Hejdar Alijevnek Azerbajdzsán nemzeti ünnepének - a Novruz Bajramnak - a tiszteletére tartott megemlékezésen elhangzott beszéde - 2003. március 21.


Drága Nővéreim, Fivéreim!

Szívélyesen köszöntöm önöket Azerbajdzsán népének egyik legdrágább ünnepe, a Novruz Bajram, vagyis a tavasz ünnepe alkalmából. Kívánok mindannyiuknak egészséget, boldogságot, népünknek pedig békét és nyugalmat!

Drága Barátaim, néhány hónappal ezelőtt ünnepeltük Azerbajdzsán állami függetlenségének 11. évfordulóját. Népünk 11 éve él szabadon, önállóan saját hazájában, országában, és 11 éve saját sorsának kovácsa. Azerbajdzsánban következetesen folyik a demokratikus állam megteremtése. Azerbajdzsán gazdasága fejlődik, népünk jóléte napról-napra növekszik.

Megteremtettük Azerbajdzsán társadalmi-politikai stabilitását, és ez uralkodik az ország minden szegletében, minden régiójában. Népünk nyugodtan, szabadon él, saját ügyeivel foglalkozik. Éppen ezért élesztette újjá Azerbajdzsán népe a hagyományait, szokásait, nemzeti, vallási értékeit, és ünnepli magas színvonalon nemzeti ünnepeit.

A Novruz ünnepe Azerbajdzsán egyik, állami függetlensége által kivívott, népünknek szóló vívmánya. A múltban mindig megemlékeztünk erről az ünnepről, de csak otthon, családi körben. Most viszont valódi, össznépi ünneppé vált. Ezekben a napokban népünk, nemzetünk lelkileg teljesen átszellemülve ünnepli a Novruz bajramot Azerbajdzsán minden szegletében. Még egyszer mondom, hogy mindez – Azerbajdzsánnak az egyik, állami függetlensége által kivívott, népünknek szóló vívmánya. Népünk továbbra is becsülni, őrizni fogja szokásait és hagyományait, és továbbviszi azokat. Ezek a hagyományok népünk nemzeti, vallási értékei és népünk sajátosságairól adnak bizonyságot.

Ahogy mondtam, népünk nyugalomban él, de jelenleg is vannak olyan honfitársaink, akik ezt az ünnepet sátorvárosokban töltik. Már hány éve élnek nehéz körülmények között. De élnek, mégpedig nagy reményekkel telve. Nagy határozottságról, türelemről tesznek tanúbizonyságot, és ezért a türelemért ezen az ünnepi napon külön hálámat fejezem ki minden menekültnek, kényszerkitelepített, sátorvárosokban élő honfitársainknak.

Ezen az ünnepi napon külön köszöntöm sátorvárosokban élő honfitársainkat, polgárainkat, és megígérem nekik és egész népünknek: ezek az idők nem fognak sokáig tartani. Az azerbajdzsáni állam következetes tevékenységet folytat az örmény-azeri konfliktus békés úton történő rendezése irányában, és remélem, hogy ennek eredményeképpen elérjük földjeink felszabadítását. Helyreállítjuk Azerbajdzsán területi egységét és szülőföldjükről elűzött honfitársaink visszatérnek földjeikre, lakhelyükre.

A tűzszünet már több mint nyolc éve áll fenn Azerbajdzsánban, de a háború még nem ért véget. Hősies katonáink, hadseregünk őrt áll az azerbajdzsáni földeknél és bármikor készek földjeink felszabadítására. Ezen az ünnepi napon köszöntöm az azerbajdzsáni katonákat, a lövészárkokban tartózkodó fiainkat, és sok sikert kívánok nekik dicső ügyükhöz!

Drága Barátaim, ez a mi országunk ünnepe, ez az ünnep nemzeti ünnep. Nagyon örülök, hogy népünk nagyra értékeli ezt az ünnepet és ezeket a napokat ünnepi hangulatban tölti. Még egyszer köszöntöm önöket, mindannyiuknak egészséget és sikereket kívánok az életükben! Köszönöm.

„Bakinszkij Rabocsij” c. újság, 2003. március 25.