MUNKÁK / AZ Ö‎RMÉ‎NY - AZERBAJDZSÁ‎NI NAGORNI - KARABACHI KONFLIKTUS / Ülések Bakuban

Hejdar Alijevnek, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének az Elnöki Palotában az ENSZ főtitkárával, Boutros Boutros-Ghali-val tartott találkozóján elhangzott beszéde – 1994. október 30.


Tisztelt Boutros Boutros-Ghali Főtitkár Úr!

Még egyszer szívélyesen köszöntöm önt azeri földön, az Azerbajdzsáni Köztársaságban. Hálámat fejezem ki önnek az Azerbajdzsáni Köztársaság iránt tanúsított érdeklődéséért és figyelméért, országunkba tett látogatásáért.

A független Azerbajdzsáni Köztársaság 3 évvel ezelőtt jött létre, és jelenleg az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja. Az ENSZ főtitkárának azerbajdzsáni látogatásának, kétséget kizáróan, lényeges szerepet kell játszania az Azerbajdzsáni Köztársaság előtt álló problémák megoldásában. Mi, köztársaságunk közvéleménye, nagy reménnyel tekintünk erre.

Közismert, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete folyamatosan foglalkozik Azerbajdzsán gondjaival. Az Azerbajdzsáni Köztársaság több mint hat évig volt kitéve az örmény katonai agressziónak. Az Azerbajdzsáni Köztársaság függetlenségének elnyerése óta egészen napjainkig, vagyis három éve foglalkozik e kérdés megoldásával az ENSZ és Biztonsági Tanácsa. Sokat tettünk ezen a területen. Az ENSZ és Biztonsági Tanácsa, valamint a Titkár Úr nagy munkát vittek véghez ebben az ügyben. Boutros-Ghali Úr, az Azerbajdzsáni Köztársaság nevében hálásan köszönöm önnek az elvégzett munkát és a meghozott döntéseket.

Az Azerbajdzsáni Köztársaság, mint a függetlenségét nemrégiben elnyerő állam, sok problémával szembesült. Azerbajdzsán, ahogyan más köztársaságok is, amelyek nemrég még a Szovjetunió kötelékébe tartoztak, és csak most nyerték el függetlenségüket, átmeneti időszakon megy keresztül. Ez alatt a három év alatt igyekeztük biztosítani és megerősíteni Azerbajdzsán függetlenségét, másrészről, próbáltuk egy új, demokratikus úton vezetni köztársaságunkat.

A hosszú éveken keresztül a Szovjetunióhoz tartozó, és a szocialista-kommunista ideológia hatása alatt élő azeri nép és az egész Azerbajdzsáni Köztársaság ma már elhatárolódik ezektől az elvektől. Azerbajdzsánban jelenleg a független állam építésének folyamata zajlik. Célunk egy demokratikus jogállam felépítése, egy civilizált társadalom létrehozása.

Azerbajdzsán gazdaságában nagy változásokat tervezünk. Köztársaságunk a piacgazdaság elvei alapján kezdte el fejleszteni gazdaságát. A gazdasági reformok végrehajtása, a szabad gazdasághoz vezető út megnyitása, a kezdeményezés, a vállalkozás feltételeinek megteremtése jelenti kilábalásunk fő kulcsát a gazdaság területén. Ezzel a céllal kezdtünk hozzá a gazdaság privatizációjának megvalósításához. Egyszóval gazdaságilag Azerbajdzsán a szabad gazdaság útján halad és azon fog haladni továbbra is, kapcsolatokat kíván létrehozni a világgazdasággal, integrálódik, belép a világgazdasági közösségbe.

Azerbajdzsán életében az átmeneti időszak nagy problémákat, az országon belül nagy nehézségeket hozott felszínre. Az egyik társadalmi, gazdasági, politikai rendszerről való átállás egy másikra, természetesen, időt, valamint nagyon komoly lépéseket kíván. De bármennyire is nehéz volt, ezen az úton haladtunk és haladunk továbbra is. Ezen a módon szeretnénk biztosítani Azerbajdzsán függetlenségét.

Jelenleg az Azerbajdzsáni Köztársaság a szociális és gazdasági krízis állapotában van. Ahogyan már mondtam, ez egyrészről az átmeneti időszakkal van összefüggésben, másrészről azzal, hogy Azerbajdzsán az elmúlt hat évben háborúban állt. De, mindezen nehézség ellenére, Azerbajdzsán ezután is a függetlensége megszilárdításának útját fogja követni. Az azeri nép hosszú éveken, évszázadokon keresztül álmodott a nemzeti szabadságról, az állami függetlenségről. Az állami függetlenség elnyerése történelmi jelentőségű esemény népünk számára. Célunk, utunk – függetlenségünk óvása, és én biztos vagyok abban, hogy sikereket fogunk elérni ezen az úton.

Azerbajdzsán külpolitikája a minden országgal való egyenrangú kapcsolatok kialakítására irányul. Szeptember 29-én, az ENSZ közgyűlésén tartott előadásomban kifejtettem Azerbajdzsán álláspontját e kérdést illetően.

Még egyszer meg szeretném jegyezni, hogy függetlenségünk három éve alatt, különösen az utolsó évben, Azerbajdzsán komoly lépéseket tett ezen a területen, és sok országgal kellemes, barátságos kapcsolatot sikerült kialakítania. Azerbajdzsán, ezen az úton haladva, megmutatta nyitottságát az egész világ irányában. Azzal az ajánlattal fordulunk az egész világközösséghez, a nemzetközi szervezetekhez, az ebben érdekelt vállalatokhoz és cégekhez, hogy fektessenek be Azerbajdzsánba, működjenek együtt köztársaságunkkal, alakítsunk ki kapcsolatokat egymással.

Ez év szeptember 20-án aláírtunk egy nagy szerződést különböző országok élenjáró olajvállalataival a Kaszpi-tengeren található olajlelőhelyek együttes kiaknázásáról. Mi ezután is meg fogunk teremteni minden feltételt a külföldi államok, vállalatok és cégek számára az azerbajdzsáni tőkebefektetéshez. Egyszóval Azerbajdzsán, mint független állam, igyekszik elfoglalni méltó helyét a világ közösségében, az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

Ahogy önök is tudják, köztársaságunk számára a legnehezebb, legkeményebb, legfontosabb feladat az Azerbajdzsán ellen irányuló katonai agresszió megakadályozása. Megjegyzem, hogy az ENSZ és Biztonsági Tanácsa és személyesen ön, Főtitkár Úr, folyamatosan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ezért ismerik ezeket a problémákat. Úgy gondolom, hogy találkozásaink alkalmával lezajló beszélgetéseink nagy részét ennek a témának kell szentelnünk. Ismeretes, hogy az ön látogatása is, bizonyos értelemben, éppen ezekkel a kérdésekkel van összefüggésben. Azerbajdzsán után Grúziában és Örményországban is látogatást fog tenni. Ez azt jelenti, hogy régiónk helyzete érdekli önt, mi pedig érdekeltek vagyunk abban, hogy kihasználjuk az ön által nyújtott lehetőségeket a béke és a nyugalom megteremtésére régiónkban.

Megjegyzem, hogy a hat éve tartó háború eredményeként Örményország fegyveres erői elfoglalták Azerbajdzsán területének húsz százalékát. A megszállt földekhez tartozik a Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz tartozó része és a Hegyi-Karabah körül található hét régió. Több mint egy millió, a megszállt területeken élő azerbajdzsáni állampolgár vált földönfutóvá, aki rettenetesen nehéz helyzetben vannak, a többségük sátrakban él, akik pedig nem, azok lakhelyeiken még a minimális élet-feltételekkel sem rendelkeznek. Mindez igen felerősíti a szociális-gazdasági és a társadalmi-politikai feszültséget az Azerbajdzsáni Köztársaságban.

Önök is tudják, és még egyszer elmondom, hogy nem Azerbajdzsán kezdte a háborút. Azerbajdzsánt belekényszerítették a háborúba. Hat évvel ezelőtt Örményország katonai agressziót indított Azerbajdzsán ellen, hogy elfoglalja az Azerbajdzsán részét képező Hegyi-Karabah területét. Sajnos, egyrészt Azerbajdzsán hibájából, nagyobb részben viszont egyes erők Örményországnak nyújtott segítsége eredményeként, Örményországnak sikerült elfoglalnia az azerbajdzsáni földek egy részét.

Ezen háború következtében Azerbajdzsán elveszítette több mint 20 ezer állampolgárát. 100 ezren felüli a sebesültek, rokkantak száma. Az elfoglalt területeken álló lakóházakat, gyárakat, üzemeket, szociális létesítményeket lerombolták, felgyújtották. Ily módon ez a háború az azeri népnek és az Azerbajdzsáni Köztársaságnak erkölcsi és komoly anyagi veszteséget okozott. Mindezek ellenére Azerbajdzsán a béke mellett teszi le voksát, igyekszik békés döntést találni a problémák rendezésére. Az általunk tett békés lépések eddig még nem vezettek eredményre.

Mindannyiak tudják, hogy Örményország Azerbajdzsánnal szemben tanúsított agressziójának kérdése nem egyszer képezte vita tárgyát az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésein. A Biztonsági Tanács négy határozatot fogadott el ez ügyben. 1993 áprilisában a Kjalbadzsarszkij körzet megszállásával kapcsolatban elfogadásra került a 822. határozat, azután a Fizulinszkij, Dzsebrailszkij, Zangilanszkij, Gubadlinszkij körzetekre vonatkozóan a 874. és a 884. határozat. Mindezekben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott rendelkezésekben kimondatott az örmény fegyveres erők feltétel nélküli, azonnali kivonása az elfoglalt területekről, és ezen területek felszabadítása.

Az örmény fegyveres erők megszálló tevékenységével kapcsolatos ezen rendeleteken kívül a Biztonsági Tanács elnöke hat alkalommal tett nyilatkozatot. Személyesen ön, Boutros-Ghali Úr, néhányszor komoly nyilatkozatot tett, de, sajnos, ezen határozatok és nyilatkozatok egyike sem került megvalósításra. Az örmény fél nem vetette alá magát az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntéseinek, és a mai napig nem tette meg ezt. Sajnos a nemzetközi normák Örményország általi megsértése, és a határozatok figyelmen kívül hagyása a mai napig büntetlen maradt.

A problémák békés úton történő megoldása érdekében szorosan együttműködünk úgy az ENSZ-szel, mint az EBESZ-szel. E konfliktussal összefüggésben, az EBESZ keretein belül, megalakításra került a speciális Minszki Csoport. Az Azerbajdzsáni Köztársaság folyamatos kapcsolatban áll a Minszki Csoporttal, az EBESZ-szel, mi pedig, részünkről igyekeztünk minden feltételt megteremteni a Minszki Csoport komoly tevékenységének folytatásához. Az utóbbi években néhány állam független formában szintén kezdeményezte ezen kérdések megoldását. A kezdeményezők között volt az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Törökország. Mi igyekeztünk kihasználni ezeket a megnyilvánulásokat.

Az utóbbi időben Oroszország saját kezdeményezésére jelentős tevékenységet folytat, igyekszik közvetítő szerepet játszani problémáink megoldásában és komoly igyekezetről tesz bizonyságot ezen a területen. Igyekszünk kihasználni Oroszországnak ezt a közvetítői tevékenységét, mert a mi célunk a kérdés csak és kizárólag békés úton történő megoldása. Ezért elfogadjuk a kezdeményezést magukra vállaló országok segítségét a probléma igazságos, helyes megoldása érdekében.

A Minszki Csoport és Oroszország közvetítése eredményeként, és az Örményország és Azerbajdzsán között lezajlott közvetlen tárgyalások következtében már több mint öt hónapja tart a fegyverszünet, amelyet mi nagy eredménynek tartunk. Ugyanakkor igyekszünk ésszerűen, a béketeremtésre felhasználni a fegyverszünet idejét. Ebben a tekintetben együttműködünk a Minszki Csoporttal, valamint Oroszországgal. Célunk a békekötés, a háború végleges beszüntetése.

Kétségtelen, hogy ebben a kérdésben mi is feltételeket szabunk. Feltételeink abban állnak, hogy a végleges békekötéshez és a háború teljes befejezéséhez az örmény megszálló csapatoknak el kell hagyniuk Azerbajdzsán területét. Úgy gondoljuk, hogy az első szakaszban az örmény fegyveres erőknek el kell hagyniuk Azerbajdzsán megszállt területeit, beleértve Lasinszkij és Susinszkij körzeteket. Hegyi-Karabah kérdését a második szakaszban kell megoldani. A megszállt földek felszabadítása után a menekülteknek vissza kell térniük földjeikre. Ha ezt elérjük, Lasinszkij és Susinszkij körzetek felszabadítása mellett, akkor a tárgyalások második szakaszában meg lehet vitatni Hegyi-Karabah státuszát, és konkrét lépéseket tehetünk ebben az ügyben is.

E javaslatok megtételekor figyelembe vesszük a Hegyi-Karabahban élő örmény polgárok biztonságát is. Egyértelmű, hogy azoknak a menekülteknek, akik vissza tudnak térni földjeikre, vissza kell térniük. Biztosítani kell minden azeri állampolgár biztonságát. Hegyi-Karabah demográfiai képét helyre kell állítani, mivel ezen a területen az örmények mellett éltek azeriek is. Nekik is vissza kell térniük földjeikre. A hat évig tartó háború eredményeként kölcsönös bizalmatlanság, ellentmondás alakult ki, ezért ezeket a kérdéseket lépésenként kell megoldani.

Mindezek eredményeként biztosítani kell az Azerbajdzsáni Köztársaság területi egységét, országunk határainak sérthetetlenségét. Az Azerbajdzsáni Köztársaság független, szuverén államként, saját területeinek, határainak gazdájává kell, hogy váljon. Reméljük, hogy ezen kérdések megoldása közben az ENSZ, a Biztonsági Tanács, különösen ön, Főtitkár Úr, a továbbiakban sok mindent meg tudnak valósítani. Abból az okból kifolyólag, hogy ezen kérdések megoldása összefügg az EBESZ-szel és ezen kérdések megoldására létrehozásra került a Minszki Csoport, előnyben részesítjük a problémának az EBESZ keretein belüli, a Minszki Csoport segítségével történő megoldását.

Nagyra értékelve Oroszország közvetítői tevékenységét, és figyelembe véve annak lehetőségeit régiónkban, kiállunk Oroszország és az EBESZ Minszki Csoportjának együttműködése mellett. Úgy gondoljuk, hogy ennek az együttműködésnek régiónk problémáinak racionális megoldására kell irányulnia.

Kétségtelen, hogy az ENSZ, mint a világban zajló folyamatok eldöntésében kulcsszerepet játszó és 49 éve tevékenykedő legjelentősebb szervezet, nagyon hatékony tevékenységet folytat a világ minden szegletében, minden régiójában. Remélem, hogy az ENSZ, fennállásának 50. évfordulójáig, képes lesz megoldani régiónk minden problémáját.

Boutros-Ghali Úr, mi és egész Azerbajdzsán úgy ismerjük önt, mint nagy diplomatát, mint a világpolitikában nagy múlttal rendelkező személyiséget. Az ön által a béke, a nyugalom megteremtése érdekében végrehajtott cselekedetek nyilvánvalóak, és Azerbajdzsán népe nagyra értékeli mindezeket a tetteket. Reményemet szeretném kifejezni arra vonatkozóan, hogy ön, személyes tekintélyét felhasználva, segít Azerbajdzsánnak kilábalni ebből a nehéz helyzetből. Ezekkel az óhajokkal, ezekkel a gondolatokkal vártuk önt, és ezekkel a kívánságokkal kezdek hozzá önnel a tárgyalásokhoz.