Kutatás

MUNKÁK / OLAJ STRATÉGIA / "A század szerződése"

Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Vendégeink!

Ma az Azerbajdzsáni Köztársaság életében történelmi jelentőségű esemény zajlik, amely a három éven át tartó tárgyalások lezárásának tekinthető.

Az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Kőolajvállalata és a külföldi olajcégek között folytatott, a Kaszpi-térség Azerbajdzsánhoz tartozó területén található "Azeri" és "Chirag" kőolajlelőhelyek, valamint a "Guneshli" lelőhely egy részének együttes kiaknázásáról szóló tárgyalások lezárultak, a közös kitermelés lefolytatásáról szóló szerződés terve előkészítésre és bemutatásra került.

Ma a szerződés aláírási ünnepségére Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, a gyönyörű Gulistan palotában gyűltünk össze. A szerződés aláírási ünnepségére különböző országok képviselői, külföldi vendégek érkeztek Bakuba. Köszöntöm az ünnepségen való részvétel céljából Bakuba érkező vendégeinket: "Isten hozta Önöket!".

A tárgyalások, amelyeket Azerbajdzsán Állami Kőolajvállalata a külföldi olajvállalatokkal folytatott, ezen országok kormányainak védelme, támogatása mellett zajlottak. A szerződés aláírási ünnepségére külföldi delegációk érkeztek hazánkba. Szívből köszöntöm az Amerikai Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció, az Egyesült Királyság, a Török Köztársaság és Norvégia ünnepségünkön részt vevő delegációit: "Isten hozta Önöket!".

Köszöntöm tisztelt Nejmeddin Jovharit, a Török Köztársaságnak ezen a történelmi eseményen részt vevő államminiszterét. Köszöntöm az Egyesült Királyság energetikai miniszterét, tisztelt Timothy Edgar urat. Köszöntöm az USA energetikai miniszterének helyettesét, tisztelt William White urat. Köszöntöm a Norvég Királyság energiaügyi és ipari miniszterének első helyettesét, tisztelt Gunnar Murvant urat. Köszöntöm az Oroszországi Föderáció Energia- és Olajügyi Minisztériuma Főigazgatóságának vezetőjét, tisztelt Stanislav Pugach urat. Köszöntöm Nagy-Britannia parlamentjének körünkben lévő és elfoglaltságaik miatt az ünnepségtől távol maradó tagjait, az Anglia-Azerbajdzsán baráti társaság delegációját. Köszöntöm az ünnepségünkön részt vevő tisztelt Osama Jafar Fakih urat, az Iszlám Fejlesztési Bank Elnökét. Köszöntöm az azerbajdzsáni diplomata testület képviselőit, a tisztelt nagyköveteket, a nemzetközi szervezetek képviselőit és vezetőit.

Az Azerbajdzsáni Állami Kőolajvállalat három éven keresztül folytatott tárgyalásokat külföldi olajvállalatokkal, amelyek később konzorciumban egyesültek, akikkel közösen készítették elő a szerződés tervét.

Ezeknek a nagyvállalatoknak a delegációi is részt vesznek a mai ünnepségünkön, akiket szintén szívélyesen köszöntök. Köszöntöm az AMOCO vállalat elnökét, William Laurie urat. Köszöntöm a BP vállalat küldöttségét, a társaság vezetőjét, elnökét, John Brown urat. Köszöntöm a Statoil társaság delegációját, annak vezetőjét, Johann Nic Vold urat. Köszöntöm a LUKOIL vállalat küldöttségét, vezetőjét, a társaság elnökét, Vahid Alekperov urat. Köszöntöm a McDermott cég küldöttségét, elnökét, William Witness urat. Köszöntöm a Penzzoil vállalat delegációját, annak vezetőjét, a társaság elnökét, Thomas Hamilton urat. Köszöntöm a Remko vállalat delegációját, vezetőjét, a cég elnökét, Steven Rempo urat. Köszöntöm a Turkish Petroleum Ltd. küldöttségét, vezetőjét, Sidgi Sanjar urat. Köszöntöm az Unocal vállalat delegációját, vezetőjét, a cég elnökét, John Amelia urat. Köszöntöm a Delta International vállalat küldöttségét, vezetőjét, a társaság elnökét, Fateh Al-Alban urat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A kőolaj az Azerbajdzsáni Köztársaság és az azerbajdzsáni nép legnagyobb nemzeti kincse. Azerbajdzsán régóta olajkitermelő vidék, olyan természeti gazdagsággal rendelkezik, mint a kőolaj és a földgáz. Ezért is nevezik Azerbajdzsánt a Tűz országának. Azerbajdzsán gazdag múlttal rendelkezik az olajkitermelés, annak felhasználása és feldolgozása területén. Elsőként 1847-ben Bakuban, Bibi-Ejbatnál tört fel az olajszökőkút. Akkor kezdődött az azerbajdzsáni kőolaj ipari módon történő kitermelése.

1872-ben a Nobel testvérek Bakuban megalakították az első olajvállalatot, és akkor, a kőolaj felhasználása céljából, megjelentek országunkban a külföldi cégek, ahogy a külföldi tőke is. Ily módon a XIX. sz. második felében egy sor állam, valamint fejlett országbeli cég mutatott nagy érdeklődést az azerbajdzsáni, bakui kőolaj kitermelése iránt. A múlt évszázad végétől sok ország vállalata kezdte meg a bakui olaj kitermelését. 1872-ben Azerbajdzsánban 26 ezer tonna kőolajat termeltek ki. Az 1900-as évek elején, 1900-ban Azerbajdzsánban már kb. 10 millió tonna kőolaj került kitermelésre, ami az Oroszországban kitermelt kőolaj 90%-át, a világ termelésének pedig 50 %-át tette ki. A XX. sz. első húsz évében a külföldi olajcégek és helyi vállalkozók nagy erőfeszítéseket tettek a kőolaj kitermelése és feldolgozása terén, aminek eredményeként Azerbajdzsánban fejlődésnek indult az olajipar.

Ezt az időszakot feltételesen az azerbajdzsáni olajipar történetének első szakaszának lehet nevezni. A bakui olajat ebben az időszakban az egész világon használták. Az azerbajdzsáni olaj hatalmas hasznot hajtott a külföldi vállalatoknak. Megjelentek a nagyvállalkozók, akik jelentős haszonra tettek szert. Ebben az időszakban az azerbajdzsáni olajipar fejlődése nagy lendületet adott Baku és általánosságban Azerbajdzsán fejlődésének is. Azerbajdzsán fővárosa, Baku nagy iparvárossá, az Orosz birodalom ezen idejének egyik legnagyobb ipari központjává nőtte ki magát. A mi nagy múltú Bakunk abban az időben új arculatot kapott, terjeszkedett, szépült, és felépültek a korszak követelményeinek megfelelő épületek, gyárak és egyéb ipari létesítmények.

A mi feladatunk most az, hogy megfelelőképpen értékeljük az abban az időben véghezvitteket és lássuk a kőolaj szerepét Azerbajdzsán, Baku fejlődésében.

1918-ban országunkban megalakult egy demokratikus állam. Azerbajdzsán függetlenségét kb. két évig élvezhette, ez idő alatt független államként létezett. Ez az állam igyekezett a nép tulajdonát képező kincseket az ő jólétük érdekében felhasználni. Sajnos ezek az erőfeszítések nem hozták meg a kívánt eredményt - 1920-ban a Demokratikus Azerbajdzsáni Állam széthullott.

Abban az évben Azerbajdzsánban bevezetésre került a szovjet szocialista rendszer. A következő 70 év során Azerbajdzsán a Szovjetunió részeként, ezen rendszer feltételei szerint élt. A kőolaj - Azerbajdzsán legnagyobb kincse - a Szovjetunió érdekeit szolgálta. Ezt az időszakot az olajipar története második szakaszának tekinthetjük. Ebben az időszakban Azerbajdzsán olajipara nagy fejlődésnek indult. Mivel az olajipar szükséges volt a Szovjetunió ipari és gazdasági potenciáljának fejlesztéséhez, ezért erre a területre nagy figyelmet fordítottak. Ennek következménye, hogy Azerbajdzsán olajiparában nagy eredményeket értek el.

Ebben az időben az olajiparban dolgozók egész hadserege alakult Azerbajdzsánban. A kőolaj- és gázipar nagyot fejlődött, nagyvállalatok jöttek létre. Tudományos központok, az olajágazatra specializálódott kutatóintézetek alakultak. Az olajiparhoz szükséges, magasan képzett alkalmazottak felkészítése érdekében megnyitásra került egy intézet, a mai nevén a Kőolaj Akadémia. Azerbajdzsán olajiparban dolgozó szakemberei, tudósok, egyszóval az olajágazatban dolgozó emberek önfeláldozóan munkálkodtak az olajipar fejlesztése nevében, dicső oldalakat írva ezzel Azerbajdzsán történelmébe.

Ahogy mondtam, az azerbajdzsáni olaj nem magának Azerbajdzsánnak az érdekeit szolgálta, hanem a Szovjetunió egészének fejlődését. 1941-1945 között, a II. Világháború idején, az azerbajdzsáni kőolaj az országban kitermelt összes olaj 75 %-át tette ki. Azerbajdzsán olajipara, olajmunkásaink nagy szerepet játszottak az egész világot fenyegető német fasizmus felett aratott győzelemben, annak széthullásában. Az azeri olajiparban dolgozó tudósok, szakemberek, olajmunkásaink nagy szerepet játszottak az új olajlelőhelyek fejlesztésében és kialakításában, a Szovjetunió minden pontján.

Nem véletlen, hogy az ő erőfeszítéseiknek és munkájuknak köszönhetően fellelt és kialakított új olajlelőhelyek a "második Baku", "harmadik Baku", "negyedik Baku" nevet kapták. Felbecsülhetetlenek az azerbajdzsáni olajipari dolgozók szolgálatai a legnagyobb oroszországi - szibériai, tjumenyi - lelőhelyek fejlesztésében és kiaknázásában, ott a legnagyobb olaj - és gázkomplexumok létrehozásában. Az azerbajdzsáni olajipari dolgozók a mai napig többségben vannak azokon a területen.

Szükségesnek tartom ezt ma itt elmondani vendégeinknek, emlékezetni erre népünket. Mindez az azeri nép büszkesége és dicsősége, népünknek, olajipari munkásainknak a világgazdaságban véghezvitt nagy szolgálatairól beszél.

Az azerbajdzsáni olajipari munkások egyik eredménye, hogy sokat tettek a Kaszpi-térségben lévő olaj kitermeléséért. Ebben az irányban tettek lépéseket a 20-as évek elején, és a 30-as években, de a kőolaj nagyarányú kitermelése a Kaszpi-tengeren 1949. november 7-én kezdődött. Ezen a napon tört fel az első olajszökőkút azon a területen, ami mi Olajköveknek nevezünk.

Az azerbajdzsáni olajipari munkások tapasztalata az eltelt 45 év alatt úgy a Szovjetunióban, mint a világ sok országában példává vált az olajnak a tenger mélyéről történő kiaknázása területén.

Ahogy önök is tudják, három évvel ezelőtt népünk elnyerte szabadságát, Azerbajdzsán független köztársasággá vált, Azerbajdzsán népe saját sorsának kovácsa lett. Népünk elnyerte a lehetőséget arra, hogy saját belátása szerint rendelkezzen természeti kincseivel. Azerbajdzsán életében új korszak kezdődött, olajiparunk történetében pedig lefektetésre került a harmadik szakasz alapja. Jelenleg az új szakaszban, az azerbajdzsáni nép akaratát tolmácsolva, megtesszük a megfelelő lépéseket természeti gazdagságának kiaknázására. Az utóbbi három év során tárgyalásokat folytattunk külföldi vállalatokkal, és megállapodásokat kötöttünk. Ma, ezen a történelmi jelentőségű napon, kb. 150 évvel az olaj ipari módon történő kitermelésének és feldolgozásának kezdete után, szeretném kifejezni hálámat az azerbajdzsáni olajmunkások, a köztársaság olajiparában dolgozó tudósok, szakemberek minden nemzedékének, mérnököknek és munkásoknak az ezen időszakban a természeti kincseink kitermelése területén végzett munkájukért, amelyet népünk jólétének növelése érdekében végeztek, önfeláldozó munkájukért, a nagy, tudományos felfedezésekért, és gratulálok nekik az elért eredményeikhez.

Az olaj ipari módon történő kitermelésének és feldolgozásának kezdete óta Azerbajdzsánban a föld mélyéből országunk területén - szárazon és vízen - 1 milliárd 325 millió tonna kőolaj került kitermelésre. A Kaszpi-térség Azerbajdzsánhoz tartozó területén 45 év alatt 400 millió tonna kőolaj került kitermelésre. Ugyanakkor ez idő alatt 450 milliárd köbméter gázt termeltek ki. Mindez nagy eredmény, tartós alap az Azerbajdzsáni Köztársaság gazdaságának, olajiparának jövőbeni fejlődéséhez.

Bármennyi olajat termeltek ki, bármit értünk el a múltban, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az utóbbi időkig, vagyis a függetlenség elnyeréséig népünk soha nem volt saját természeti kincsinek gazdája. Bár 1920-ig olajunk kitermelésével külföldi és azerbajdzsáni cégek, vállalkozók egyaránt foglalkoztak, és bár Azerbajdzsán, különösen Baku fejlesztéséért sokat tettek, a nép nem rendelkezett ezzel a gazdagsággal.

1920-tól kezdve Azerbajdzsán életében jelenős változások történtek. Fejlődött a gazdaság, a köztársaságban hatalmas ipari potenciál jött létre, olajiparunk nagy történelmi utat járt be. Ugyanakkor Azerbajdzsán nem egyedüli és teljes jogú gazdája volt kőolajának.

Mindez a gazdagság nem hozzánk tartozott, hanem a Szovjet Államhoz. Most egy új korszakban élünk. Az Azerbajdzsáni Köztársaság független állam. Az Azerbajdzsáni nép már saját természeti kincseinek gazdája, népünk maga dönti el, hogyan hasznosítsa ezt a gazdagságot.

Éppen ezen az alapon folytak az elmúlt három évben az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Kőolajvállalata és a vezető külföldi olajvállalatok között zajló, olajlelőhelyeink közös kitermeléséről szóló tárgyalások.

Kétségtelen, hogy ezek a tárgyalások nem zajlottak simán, voltak nehézségek, voltunk lent és fent egyaránt, de végül lezárultak a tárgyalások. A nagy tapasztalattal rendelkező külföldi cégek érdeklődése az azerbajdzsáni kőolaj iránt teljesen természetes, amit mi örömmel fogadtunk, mi magunk is érdekeltek voltunk és vagyunk is ebben.

Az előző időszakokkal ellentétben ezekben a kérdésekben az Azerbajdzsáni Köztársaság ma már önállóan folytat tárgyalásokat bármely országgal, beleértve azokat az országokat, akik ezeknek az olajvállalatoknak a tulajdonosai, valamint külföldi vállalatokkal, és arra törekszik, hogy az ő elveit fogadják el. Az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Kőolajvállalata és a külföldi olajvállalatok között az "Azeri" és "Chirag" kőolajlelőhelyek, valamint a "Guneshli" lelőhely egy részének közösen történő kitermeléséről szóló szerződés a tárgyalások eredményeként előkészítésre és lezárásra került.

Ezt a szerződést bemutatták nekem, Azerbajdzsán elnökének. Ahogy önök is tudják, szeptember 14-én, a szerződés áttanulmányozása után, kiadtam az annak az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Kőolajvállalata általi aláírására felhatalmazó rendelkezést. A külföldi vállalatok is döntést hoztak a projekt aláírásáról. Azon országok vezetői, amelyekhez ezek a vállalatok tartoznak, szintén áldásukat adták. Mindezek eredményeként gyűltünk ma itt össze a szerződés aláírási ünnepségén.

Szeretném nyíltan elmondani, hogy a szerződésben messze nem teljesült az azerbajdzsáni fél minden kívánsága, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármely szerződésben figyelembe kell venni mindkét fél érdekeit. A nyugat olajvállalatainak konzorciuma a saját érdekeinek biztosítására törekedett, az Azerbajdzsáni Kőolajvállalat pedig nagy erőfeszítéseket tett az Azerbajdzsáni Köztársaság nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében. Elmondhatom, hogy a sok és megfeszített munka, valamint a felek felelősségteljes hozzáállása eredményeként mindkét fél érdekeit képviselő szerződés jött létre. Úgy gondolom, hogy a ma aláírásra kerülő szerződés gazdasági szempontból haszonnal fog járni a ma és a jövő Azerbajdzsánja számára egyaránt, ezért adtam utasítást az aláírására. Egy ilyen lépéssel azt mutatjuk a világnak, hogy Azerbajdzsán a világ és a világgazdaság felé nyitott ország. Ezen szerződés aláírásával még egyszer kinyilvánítjuk, hogy az Azerbajdzsáni Köztársaság szuverén jogai megerősödtek, hogy Azerbajdzsán tökéletesen független állam, és hogy népünk saját kincseinek gazdája. A szerződés aláírásával kapcsolatot teremtünk az Azerbajdzsáni Köztársaság és a világ fejlett országai, azok nagyvállalatai között, megteremtjük Azerbajdzsán gazdaságának a világgazdaságba, a szabad piacgazdaságba történő integrációjának alapját. Ezen szerződés aláírásával még egyszer megmutatjuk a világnak, hogy az Azerbajdzsáni Köztársaság demokratikus jogállam, hogy Azerbajdzsánban széles tárháza nyílt a demokrácia elveinek megerősítésének és fejlesztésének, hogy az Azerbajdzsáni Köztársaságnak szándékában áll a piacgazdaság útját követni.

Ennek a szerződésnek az aláírása az első nagy lépés az azerbajdzsáni piacgazdaság megteremtése irányában. Ezen szerződés aláírásával megnyitjuk az utat az Azerbajdzsánba érkező külföldi befektetők számára. Megteremtjük az alapot a más területen működő vállalatok azerbajdzsáni tevékenységéhez, még egyszer demonstráljuk a világnak az Azerbajdzsán gazdaságában és közéleti-politikai életében uralkodó stabilitást. Ezen szerződés aláírásával kifejezzük reményünket a gazdasági együttműködés baráti kapcsolatainak megerősödése irányában, és általánosságban a kapcsolatok megerősödése tekintetében minden területen, a kőolaj konzorciumba tartozó olyan jelentős országokkal, mint az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Anglia, Törökország és Norvégia.

Ily módon a szerződés aláírásához egy csodálatos környezet került kialakításra, ma pedig egy nagy eseménynek lehetünk tanúi. A szerződés aláírása új fejezetet nyit Azerbajdzsán életében, különösen az olajiparban.

A szerződés 30 éves időtartamra köttetik. Ennek értelmében hosszú út előtt állunk, nagy dolgok, nagy feladatok előtt. Azok, akik előkészítették ezt a szerződést, jól tudják, de én még egyszer el szeretném mondani az összes jelenlévőnek, hogy ha nehezen jutottunk el a szerződés aláírásáig, akkor a megvalósítása még nehezebb lesz. A szerződésből eredő haszon, annak pozitív eredményei mindkét fél számára, beleértve az azeri népet, a független Azerbajdzsáni Köztársaságot, a szerződés következetes végrehajtásától függ. A szerződés olyan, mint egy kétirányú közlekedést biztosító út: fontos, hogy mindkét oldal egyenlő sebességgel haladjon. Kétségtelen, hogy a külföldi vállalatok előtt nagy feladatok állnak. Szeretném reményemet kifejezni azzal kapcsolatban, hogy ezek a vállalatok és azon országok állami szervei, amelyeket képviselnek, időben megteszik a szükséges lépéseket ezen szerződés megvalósítása érdekében. Az Azerbajdzsáni Köztársaság feladatai sokkal nehezebbek. Önök is tudják, hogy Azerbajdzsán gazdasága súlyos krízist él át. Nagy nehézségekkel szembesülünk az olajiparban is. A krízisből való kilábalás, Azerbajdzsán gazdaságának fejlesztése, a nép jólétének rövid idő alatt megfelelő szintre történő emelése céljából egyesíteni kell erőinket, együtt kell dolgoznunk a szerződés megvalósításán. Remélem, hogy Azerbajdzsán hősies és tapasztalt olajmunkásai, tudósai, és mindenki, aki ebben az ágazatban dolgozik, ezt a feladatot a legnagyobb, legmegtisztelőbb feladatként kezeli, és hozzálát a szerződés megvalósításának munkálataihoz. Azerbajdzsán elnökeként, utasítást adva a szerződés aláírására, érzem felelősségemet, és szavamat adom önöknek, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a megvalósításért. Ma ebben az ünnepélyes és lenyűgöző környezetben gratulálok az Azerbajdzsáni olajipar dolgozóinak, az azeri népnek, Azerbajdzsán minden állampolgárának ebből a történelmi eseményből kifolyólag. Értékelem az Azerbajdzsáni Kőolajvállalat delegációjának munkáját, és a vállalat ebben az irányban végzett összes munkáját és gratulálok az elért sikerekhez. Gratulálok a külföldi vállalatok, a konzorcium vezetőinek, akik nagy munkát hajtottak végre a szerződés befejezése érdekében. Gratulálok ezen vállalatok összes dolgozójának, jókívánságaimat küldöm nekik, és szeretném őket biztosítani afelől, hogy együttműködésünk sikeres lesz.

Ezzel az eseménnyel kapcsolatban szívélyesen gratulálok az államfőknek és az országok kormányainak, amelyek az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Törökország és Norvégia külföldi vállalataiként mutatkoznak be. Ezen szerződés alapján szorosan együttműködünk és megkezdjük a közös munkát. Nem kételkedem abban, hogy együttműködésünk sikeres lesz, minden, ezt akadályozó erőfeszítést elhárítunk. Azerbajdzsán, saját sorsának kovácsaként, kincseinek gazdájaként, ezen együttműködésnek köszönhetően elfoglalja méltó helyét a világgazdasági közösségben.

Még egyszer gratulálok önöknek, az ünnepségen összegyűlteknek, mindenkinek, aki pozitív érdeklődést mutat ezekben a kérdésekben, és áldásomat adom a szerződés aláírására. Legyen népünk hasznára és kísérje jólét! Az azerbajdzsáni nép boldog jövőjének nevében gratulálok ennek a szerződésnek a mai napon történő aláírásához. Köszönöm.

A szerződés aláírási ünnepségén elhangzott záróbeszéd

Tisztet Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Vendégeink!

Lezárul a megállapodás aláírásának három éven át tartó folyamata. A megállapodás aláírásra került. Én az aláírás előtt felszólaltam, azért most a megállapodás aláírása alkalmából őszintén gratulálok önöknek, az azerbajdzsáni népnek, a külföldi vállalatoknak, akik a megállapodás másik felét képviselik, az ehhez a megállapodáshoz csatlakozó külföldi országok vezetőnek, a delegációk képviselőinek, mindannyiuknak. A külföldről érkezett delegációk, vállalatok vezetői a megállapodás aláírása után beszédet mondtak, gyönyörű gondolatokat hallhattunk tőlük a megállapodás tartalmát, lényegét és jövőbeni jelentőségét illetően. Az összes beszédben elhangzott az az egységes gondolat a megállapodás hasznát illetően úgy Azerbajdzsán, mint a külföldi vállalatok számára, akik aláírták ezen dokumentumot. A beszédekben szép szavakat hallhattunk az azeri népről, a független Azerbajdzsáni Köztársaságról, a fellépők jókívánságokat fogalmaztak meg irányunkban. Hálás vagyok ezekért a szavakért, és az ünnepség végén még egyszer el szeretném mondani, hogy ez a megállapodás segíteni fog az Azerbajdzsáni Köztársaságnak abban, hogy elfoglalja méltó helyét a világ közösségében, szorosan összefonja országunk gazdaságát a világ gazdaságával, a szabad piacgazdasággal.

Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem a megállapodás előkészületeiben és aláírásában. Tudatában vagyok a vállalt kötelezettségnek, és remélem, hogy a jövő nemzedék méltó módon fogja értékelni a ma itt lezajló történelmi jelentőségű eseményt.

Még egyszer gratulálok önöknek! Az aláírási ünnepség első szakaszát lezártnak tekintem. Mindanyuiknak, az egész azerbajdzsáni népnek boldogságot, sikereket kívánok! Köszönöm, további sok sikert!

© aliyev-heritage.org