Tisztelt Képviselő Urak, Tisztelt Elnök Úr!

Hálámat fejezem ki a Milli Medzslisz tagjainak, Azerbajdzsán Legfelsőbb Tanácsának a felém kinyilvánított nagyfokú bizalomért, és biztosítom önöket arról, hogy minden lehetőséget felhasználva igyekszem ezt a nehéz terhet viselni, és tisztességgel elvégezni ezt a feladatot. Szeretném megjegyezni, hogy teljes felelősséggel tudatában vagyok az Azerbajdzsáni Köztársaság jelenlegi nehéz, bonyolult és feszült helyzetének. Munkához látva tudatában vagyok felelősségemnek, és mindezeket figyelembe véve mindent megteszek, ami erőmből telik. Nem szándékozom hosszú beszédet tartani, de néhány szót mindenképpen mondanom kell. A Legfelsőbb Tanács elnökeként az egyik legfontosabb feladatnak az azerbajdzsáni nép elért történelmi eredményének, az Azerbajdzsáni Köztársaság állami függetlenségének védelmét, megerősítését, fejlesztését tartom. Az Azerbajdzsáni Köztársaság állami függetlenségét az 1918-ban megalakult első Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság hagyományait, jelenkori követelményeket, a világban zajló folyamatokat alapul véve kell biztosítani. Én magam folyamatosan ebben az irányban fogok dolgozni, és senki ne kételkedjen abban, hogy életem hátralévő részét csak és kizárólag az Azerbajdzsáni Köztársaság, mint független köztársaság fejlődésének fogom szentelni. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy úgy gondolom, bármi történjék is, ezután az Azerbajdzsáni Köztársaság soha nem fogja elveszíteni függetlenségét, nem lesz más állam része, és nem fog más állam uralma alatt állni. Keringenek pletykák a volt Szovjetunió újraalakulásáról és az Azerbajdzsáni Köztársaság belépéséről. Mindez utópia. Visszautasítom ezeket a gondolatokat és arra kérem Azerbajdzsán minden lakóját, hogy utasítsanak vissza minden ilyen gondolatot.

A köztársaság előtt nagyon nagy és bonyolult feladatok állnak. A függetlenség, a szuverenitás biztosítására vissza kell kapni az Azerbajdzsáni Köztársaság Örményország által elfoglalt területeit. Biztosítani kell az Azerbajdzsáni Köztársaság területi egységét, meg kell állítani a háborút, békét kell teremteni. Az Azerbajdzsáni Köztársaság állampolgárai békében és jólétben kell, hogy éljenek, és úgy kell felépíteniük saját államukat, ahogyan ők maguk akarják. Ezért ez a kérdés egyike a legfontosabbaknak. Ezeknek a kérdéseknek ezután is a Legfelsőbb Tanács figyelmének középpontjában kell állniuk. Én teljes mértékben biztosítom önöket erről.

A tegnap kihirdetett dokumentum, amely az Egyesült Államok, Oroszország és Törökország kezdeményezésére került aláírásra, az első lépésnek tekinthető számunkra a háborús állapotból történő fokozatos kilépéshez. A továbbiakban bizonyára még hatékonyabb intézkedések foganatosítására kerül sor ezen a területen, hogy az Azerbajdzsáni Köztársaság teljes területének gazdája legyen, és népünk kikerüljön a háborús állapotokból. 

Ilyen módon az Azerbajdzsáni Köztársaság függetlensége a legfontosabb feladat. A független Azerbajdzsánban fejleszteni kell a demokráciát. Mindenféle módon ösztönözni kell a politikai pluralizmust. Nem szabad megengedni az Azerbajdzsáni Köztársaság Alkotmányának megsértését, a törvénysértéseket. Az állami építkezés és a társadalom formálódása csak demokratikus elveken alapulhat. A politikában és a gazdaságban a szabadság, a függetlenség, az ember szabadsága, az emberi jogok védelme, és a szabad gazdaság elveinek kell uralkodniuk. Vagyis köztársaságunknak azon az úton kell haladnia, amelyen egy évvel ezelőtt elindult. Ez a helyes út, az igaz út, és köztársaságunknak magabiztosan kell haladnia ezen az úton. Önöknek biztosnak kell lenniük abban, hogy én mindig hű leszek ehhez az úthoz.

Köztársaságunk jelenlegi nehéz helyzetének egyik fő oka a június 4-én Gjandzsa városában lezajlott események, amelyek során vér ömlött, bűntények történtek. Mindezt ki kell vizsgálni, és mindenkinek, akik törvényt sértettek, részt vettek a bűncselekményben, bármilyen okból is, felelniük kell a törvény előtt. Ezzel a kérdéssel képviselői nyomozóbizottság foglalkozik. Minél gyorsabban meg kell oldanunk a nehéz helyzetet. Tegnap volt egy beszélgetésünk Abulfaz Elcsibej elnökkel, valamint négyszemközti tárgyalásokat folytattam Gjandzsában az engem kísérő személyekkel. Ezért gondolom, hogy erőfeszítéseink segíteni fognak elsimítani a kialakult bonyolult szituációt, megállítani a szembenállást. Már elmondtam, és elmondom újra: semmilyen körülmények között nem fogom tudni támogatni a fegyver használatát. Ezek az ellenállások csak békés úton kerülhetnek rendezésre, megegyezés, tárgyalások útján. Azt gondolom, hogy népünk bölcsessége, a köztiszteletben álló emberek, az azerbajdzsáni értelmiség, valamint az azerbajdzsáni vezetők közös erőfeszítései és a mi tevékenységünk együtt vitathatatlanul biztosítják ezt.

A demokratikus, független Azerbajdzsáni köztársaság felépítése közben, a civilizált társadalomért harcolva általános, emberi értékeket kell alkalmaznunk. Igyekeznünk kell, hogy Azerbajdzsán, sok év, évszázad óta először, kiharcolva függetlenségét, meg tudja mutatni az egész világnak történelmi sikereit, nemzeti hagyományait. Azt gondolom, hogy az azeri népnek ebből a szempontból igen nagy történelmi és jelenkori potenciálja van. Ha mindezt hatékonyan használjuk, akkor Azerbajdzsán is független, demokratikus állammá válik, és társadalmunk demokratikus, jogi, általános ember értékeken nyugvó demokratikus társadalommá válik. Ezt segíti tudományunk, kultúránk, és történelmi hagyományaink, és a vallási alapot képező Iszlám. Mindezek együtt egy jó alapot biztosítanak. A mi feladatunk abban áll, hogy mindezt hatékonyan használjuk fel.

Az Azerbajdzsánban meglévő feszültség nem csak a karabahi problémával, vagyis Örményország Azerbajdzsánnak szemben tanúsított agressziójának okával van összefüggésben. Most zajlottak a gjandzsai események. Sajnos a feszültség keletkezésének egyik oka az Azerbajdzsán területén hosszú ideig békében élő népek és etnikai csoportok közötti kapcsolat megromlása. Azerbajdzsán évtizedekig, évszázadokig volt Hazája az itt élő népeknek, amely a hazájuk kell, hogy maradjon ezután is. Az Azerbajdzsáni Köztársaság területén élő állampolgároknak, nemzetiségtől, vallástól, politikai hovatartozástól függetlenül, egyenlő jogokkal kell rendelkezniük. Ha képesek vagyunk ezeket az elveket irányadónak tekinteni, és átültetni azokat az életbe, akkor biztosíthatjuk az Azerbajdzsáni Köztársaság területén élő népek, nemzetek egyesítését. Ez az egyik fő feladatunk. Úgy gondolom, hogy mindez megvalósítható.

A külpolitikában az elmúlt évben sokat tettünk, de még sok dolgunk van, amit meg kell tennünk. Úgy gondolom, hogy az Azerbajdzsáni Köztársaságnak, mint demokratikus köztársaságnak, minden állammal egyenjogú kapcsolatokat kell kiépítenie. Függetlenül attól, hogy milyen a belső felépítés, milyen irányban épült fel valamely állam belpolitikája, jó kapcsolatokat kell kialakítanunk. Elsősorban ki kell alakítanunk a szükséges kulturális, gazdasági állami kapcsolatokat közvetlen szomszédjainkkal. Ebből a szempontból a Török Köztársasággal való kapcsolatunkat a köztársaság népe vitathatatlanul támogatja. Kapcsolatunk a szomszédos iszlám köztársasággal, Iránnal javításra, fejlesztésre szorul. Oroszország hatalmas állam, északi szomszédunk. Vitathatatlan, hogy Oroszország és Azerbajdzsán kapcsolata ezután jobb kell, hogy legyen, széleskörű, gyümölcsözőbb, és a függetlenség elvein kell felépíteni azt. Az összes, mára már függetlenné vált, a volt Szovjetunióhoz tartozó állammal, Ukrajnával, Belorussziával, Grúziával, Közép-Ázsia országaival, Kazahsztánnal, a Balti államokkal, Moldáviával szorosabb és kölcsönös kapcsolatot kell kiépítenünk. Nagy szükségünk van erre, mivel gazdasági, kulturális, emberi kapcsolataink ezekkel az államokkal hosszú éveken, évszázadokon keresztül nagyon szorosak voltak. Nem szabad megszakítani ezeket a kapcsolatokat, fejleszteni kell azokat. Nem kételkedem, hogy éppen ez a politika fog segíteni az Azerbajdzsáni Köztársaságnak független államként történő kialakulásában és fejlődésében.

Az Azerbajdzsáni Köztársaság már kilépett a világ színpadára. Az Amerikai Egyesült Államok pozitív viszonyulása Azerbajdzsánhoz az utóbbi időben mindannyiunkat örömmel tölt el, és úgy gondolom, hogy a kapcsolatot még inkább el kell mélyíteni és fejleszteni kell azt. El kell mélyíteni kapcsolatunkat az összes országgal, különösen Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal. A kapcsolatunkat az összes muzulmán országgal, arab országokkal, török nyelvű országokkal még gyorsabban kell fejleszteni. Egyszóval meg szeretném mutatni álláspontomat a külpolitikában. A Legfelsőbb Tanács elnökeként ebben az irányban fogok dolgozni, igyekezni fogom elősegíteni elnökünk, a Legfelsőbb Tanács és az országgyűlés tevékenységének sikerét.

Ugyanakkor jelenleg mindennél fontosabb a Gjandzsában történt események és ezen események által keltett feszültség elrendezése. Itt, a Milli Medzslisz ülésén, erről a tribünről fordulok Azerbajdzsán minden állampolgárához, testvéreinkhez, nővéreinkhez, gyermekeinkhez és kijelentem, hogy köztársaságunk nagyon nehéz helyzetben van. Még egyszer elismétlem, hogy az előttünk álló legnagyobb nehézséget az elfoglalt területek visszaszerzése, valamint Azerbajdzsán területi egységének, szuverenitásának biztosítása jelenti. Ezért minden vitát, belső ellentétet félre kell tenni. Az egész azerbajdzsáni néphez, Gjandzsa népéhez, az Azerbajdzsáni Köztársaság követéhez, Szuret Huszejnovhoz és az ő fegyvertársaihoz fordulok, és mindannyiukat bölcsességre és emberiességre intem. Köztársaságunknak most mindennél nagyobb szüksége van erre, és tudniuk kell, az egész népnek tudnia kell, hogy nekünk most össze kell fognunk. Azerbajdzsánnak ebben a tragikus periódusában nagy veszély előtt állunk. Ebben az időszakban minden erőnek, minden politika pártnak, politikai szerveződésnek, politikai és társadalmi szervezetnek, minden embernek, mindenkinek egyesülnie kell. Mindenkinek el kell felednie a sértéseket. Egyesülnünk kell, és ki kell vezetnünk Azerbajdzsánt ebből a nehéz helyzetből. Úgy gondolom, hogy Gjandzsa lakossága, a Gjandzsa körzetében élő emberek meghallják hangomat, és támogatni fognak. Szuret Huszejnov meghallja hangomat, bölcsen fog viselkedni és véget ér ez a szörnyűség. Mindenkit arra szólítok fel, hogy cselekedjünk ebben az irányban, egyesüljünk! Kérem, tegyék félre a sértődéseket, pletykákat, eljön azoknak is az ideje. Akinek valakivel valamilyen problémája van, azután megoldják. Most nem ennek van itt az ideje.

Ezzel kapcsolatban szeretnék még egy kérdést megemlíteni. Bizonyos körökben az a pletyka járja rólam, hogy ha Hejdar Alijev ismét elfoglal valamilyen posztot Azerbajdzsánban, akkor bosszút fog állni. Rosszul fog viszonyulni azokhoz, akik annak idején ellene voltak, vagy nem megfelelően viszonyultak hozzá. Én most önök és az egész azeri nép előtt, teljes felelősséggel kijelentem, hogy a bosszú érzése egész természetemmel ellenkezik. Ezt mesterségesen kreálták egyes emberek, és látszik, hogy ezzel ők nem csak engem akarnak befeketíteni, de szét is szeretnének minket választani. Ígérem önöknek, hogy soha nem fog eluralkodni rajtam a bosszú érzése. Ha valaki valamikor helytelenül viszonyult hozzám, valamit tett, higgyék el, én már rég megbocsájtottam. Soha nem ereszkedtem le ezen érzések szintjére, és soha nem is fogok ilyet tenni. Nem azért, mert önök most annyira megbíztak bennem, és én elfoglaltam ezt a posztot. Nem. Én, mint átlag állampolgár, soha senkivel nem szándékoztam és nem szándékozom a jövőben harcolni, bosszút állni, vagy valakinek rosszat tenni. Ugyanakkor, a munkája keretein belül mindenkinek kötelessége betartani a szabályokat, mindenki közülünk alá kell, hogy vesse magát a törvénynek, biztosítani kell a törvény elsőségét, és természetesen ezen az úton én nem változtatom meg elveimet.

Úgy gondolom, hogy együtt mindannyian a Legfelsőbb Tanáccsal, Abulfaz Elbicsej elnökkel, együtt megoldhatjuk ezt a helyzetet. Ezzel kapcsolatban egységre szólítom önöket!

Köszönöm!