Interjú Hejdar Alijevvel, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökével a nyugat-európai országokban tett látogatása után – 1996. április 27.

Hejdar Alijev: Attól eltekintve, hogy ez a látogatás sok időt vett igénybe, úgy gondolom, hogy az általunk elvégzett munka nagyon nagy értékkel bír. Ön is tudja, hogy április 21-től, vagyis a Bakuból történő elutazásomtól számítva a látogatás teljes időtartama alatt megfeszített munka folyt. Ez elsősorban azzal volt kapcsolatban, hogy minden lehetőséget felhasználtunk arra, hogy megtegyük a szükséges lépéseket Azerbajdzsán érdekeinek biztosítására. A látogatás első része az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Európai Unió közötti Együttműködési és partnerségi megállapodás aláírásával volt összefüggésben. A megállapodás aláírásra került. Az aláírási ceremónia nagyon nagy esemény volt.

Az aláírási ünnepségen részt vettek az Európai Unió országainak külügyminiszterei. Ez szintén az Azerbajdzsánnal és más, a Kaukázuson túli vidék köztársaságaival – Grúziával, Örményországgal – kötött megállapodás aláírási ünnepségével volt összefüggésben. Még egyszer mondom – ez történelmi jelentőségű esemény.

Úgy gondolom, hogy ennek a Megállapodásnak az aláírása még inkább megerősíti Azerbajdzsánnak, mint független államnak a helyzetét. Emellett ez a megállapodás az országunk életében, a közéletben, a politikai életben, a gazdaságban és más területeken véghezvitt, az európai demokráciával megegyező intézkedések megnyilvánulásának tekinthető. Emlékeznek, hogy beszédeikben erről az Európai Közösség képviselői, tagjai is említést tettek. Ezt én nagyon nagyra értékelem. Úgy gondolom, hogy ez egy nagy esemény Azerbajdzsán életében, nagy jelentőségű lépés az Európai Unióval való együttműködésünkben. És, természetesen, ennek meglesznek a maga pozitív eredményei.

Emellett Luxemburgban egy sor találkozón vettünk részt. Brüsszelben tárgyalásokat folytattunk Jacques Santerrel, az Európai Unió gazdasági bizottságának elnökével, és Van Den Bruck-kal együttműködésünk mai helyzetéről, jövőbeni kilátásairól. Mindez szintén nagyon jelentős dolog, mivel mindezen lépések szükségesek az Európai unióval való sokoldalú együttműködés kialakításához. A Jacques Santerrel és Van Den Bruck-kal lezajlott tárgyalásaink során a gazdasági együttműködésünk kérdéseit vitattuk meg, vagyis a TASIS programja, az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási programja által előirányzott intézkedéseket. Ez is nagyon fontos. Úgy gondolom, hogy mindez összességében arról tanúskodik, hogy az Azerbajdzsán és az Európai Unió közötti együttműködés szépen halad előre.

Voltam a NATO brüsszeli főhadiszállásán, találkoztam a NATO főtitkárával. 1994 májusában voltam ott és aláírtam a NATO \"Partnerség a béke nevében\" elnevezésű programját, de ezután is folytatódott az együttműködésünk. Hogy még inkább megerősítsük kapcsolatunkat, bemutattam nekik köztársaságunk prezentációs dokumentumát ezen program keretein belül.

Úgy gondolom, hogy a NATO főtitkárával folytatott tárgyalásaink is nagyon tartalmasak, jelentősek voltak. Kifejtettem Azerbajdzsán függetlenségének megőrzésével kapcsolatos gondolataimat, gondolatokat cseréltünk, ami szintén nagy jelentőséggel bír számunkra.

Tudósító: Elnök Úr, országunk és a NATO kapcsolata sokakban olyan elképzeléseket vált ki – ez egy meghatározott kívánságból ered – hogy a NATO és Azerbajdzsán között szoros kapcsolat alakult ki. Ez a valóságban bizonyára a kapcsolatfelvétel első lépése, amikor az együttműködés alapjai kerülnek lerakásra.

Hejdar Alijev: Igen, az együttműködés alapjait teremtjük meg. Mivel a NATO által 1994-ben kihirdetett \"Partnerség a béke nevében\" elnevezésű felhívás egy felhívás a béke nevében. A NATO főtitkárával folytatott tárgyalásaink lényege abban áll, hogy Azerbajdzsánnak a NATO ezen programjához történő csatlakozásának és együttműködésének az a célja, hogy minél inkább megerősítsük a békét Európában, beleértve a mi területeinket is. Ezek béketárgyalások voltak. Úgy gondolom, hogy így kell ezt felfogni. Kétségtelen, hogy ebben az irányban folytatjuk a kapcsolatot.

Luxemburgban és Brüsszelben kétoldalú tárgyalásokat is folytattam. A Németország külügyminiszterével, Kinkel úrral folytatott tárgyalások nagyon jelentősek és érdekesek voltak. Az Örményország elnökével, Levon Ter-Petroszjannal lezajlott találkozóra nagy szükségünk volt. Ez a találkozó a két fél, Örményország és Azerbajdzsán kezdeményezésére jött létre. Ezeknek a találkozóknak és tárgyalásoknak, a két, konfliktusban álló ország elnöke közvetlen tárgyalásainak az eredményeként, elsőként tettünk közös szándéknyilatkozatot. Ez a nyilatkozat nagy jelentőséggel bír. Jelentős elsősorban azért, mert kijelentettük, hogy mindkét fél a jövőben is biztosítani fogja a tűzszünet fenntartását. Tudják önök is, hogy május 12-én lesz két éve, hogy aláírtuk ezt a megállapodást. Nagyon fontos, hogy újból megerősítettük a tűzszünet fenntartását, és hogy nyugodtak maradtunk, hogy Örményország is be fogja tartani a megállapodást. Örményország természetesen szintén nyugtalan, ők is szeretnék tudni, hogy mi be fogjuk-e tartani a tűzszüneti megállapodást vagy sem.

Másodsorban kijelentettük, hogy a kétoldalú tárgyalásokat folytatni fogjuk, és ennek a kérdésnek a megoldása csak békés úton történhet. Ez szintén nagyon fontos. Kijelentettük, hogy az ehhez szükséges tárgyalásokat az EBESZ Minszki Csoportjának keretein belül fogjuk lefolytatni, közvetlenül. Önök is tudják, hogy Örményország és Azerbajdzsán között közvetlen tárgyalások is folynak, és ezt is folytatni fogjuk.

Ezen kívül eldöntöttük, hogy a foglyokat mindkét részről ki kell szabadítani. Az ő részükről is és a miénkről is. A foglyokat nem a számuk alapján kell átadni, hanem attól függően, hogy kinél hányan vannak, a \"Mindenkinek mindenkit\" elv alapján. Ez szintén nagyon fontos. Úgy gondolom, hogy ez a találkozó és ez a közös szándéknyilatkozat szükséges számunkra az adott szakaszban. Ez még egyszer tanúbizonyságot ad a világnak arról, hogy a kapott súlyos csapások ellenére Azerbajdzsán továbbra is békepolitikát folytat, a béke útján halad, szeretné a kérdést békés úton megoldani.

Brüsszelben találkoztam Grúzia elnökével, Eduard Sevarnadzéval is. Ez a találkozó a Grúzia és az Azerbajdzsán között fennálló baráti kapcsolat újabb bizonyítéka. Márciusban tettem egy látogatást Grúziába, ahol jelentős tárgyalásokat folytattunk és értékes megállapodásokat írtunk alá. Még egyszer átnéztük ezeket a megállapodásokat. A találkozón mindenre kiterjedő tárgyalást folytattunk nem csak a grúz-azeri kapcsolatok tekintetében, de az egész régióban való helyzettel kapcsolatban is, beleértve a béke-problémákat és a Független Államok Közösségének problémáit. Ezt is nagyon fontosnak tartom.

Kétségtelen, hogy Brüsszelben más találkozók is lezajlottak. Tudják, hogy Brüsszelben meglátogattam egy kereskedelmi központot, az USA kereskedelmi központját. Voltak más találkozók is, amelyek mindegyikét nagyon jelentősnek tartom. Megállnék néhány momentumnál.

Norvégiába hivatalos látogatásra érkeztem. Ez a látogatás Norvégia miniszterelnökének, Brundtland asszonynak a meghívására történt. A meghívást régen kaptam, és úgy határoztam meg a látogatás idejét, hogy az egybeessen az Európai Unióban tett látogatásommal, hogy időt takarítsak. Úgy gondolom, hogy ez a látogatás szintén nagyon sikeres volt.

Együttműködésünk Norvégiával nagyon hatékony. Elmondhatom, hogy a norvégiai tartózkodás ideje alatt lezajlott tárgyalások, találkozók eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy ez az együttműködés talán annyira hatékony, hogy ezt Azerbajdzsánban még el sem lehet képzelni. Lehetséges, hogy társadalmunk még nem nagyon tudja, mekkora hatással van ez az együttműködés a jelenünkre és a jövőnkre egyaránt. Bizonyára, miután önök tájékoztatják az embereket ezekről a találkozókról és tárgyalásokról, országunk népe megtudja ezt és úgy gondolom, hogy megérti, mennyire jelentősek. Ezt külön ki szeretném emelni.

Norvégia és Azerbajdzsán között már kétszer írtunk alá közvetlen megállapodásokat. Brundtland miniszterelnök asszonnyal aláírtunk egy, a Norvégia és Azerbajdzsán közötti együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot. Ez egy nagyon fontos nyilatkozat. Aláírásra kerültek egyéb megállapodások is. Ha a Norvégia és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok a mai napig csak a gazdaság szintjén voltak jelen, akkor mára az együttműködés az államközi kapcsolatok szintjére emelkedett. Ha a mai napig az együttműködésünk az ország egyes cégeinek kapcsolataira korlátozódott, akkor most ez az együttműködés az nemzetközi kapcsolatok szintjére emelkedett. Ez nagyon nagy dolog.

Tudják, hogy Norvégia európai ország, gazdaságilag fejlett, a demokratikus elvek alapján létrejövő gazdaság építésének területén nagy sikereket elérő ország. Norvégia egyik különlegessége, hogy a piacgazdaság elve szoros kapcsolatban áll az ország lakossága szociális helyzetének fejlődésével. Ez megkülönbözteti Európa más országaitól. Itt nagy figyelmet szentelnek a szociális problémákra, és nagy sikereket érnek el. Ezért ebben a szakaszban, amikor mi komolyan foglalkozunk az ország szociális problémáival, külön ki szeretném emelni ezt a tapasztalatot.

Norvégia sikerei a szénhidrogén ipar területén nagyon érdekesek. Engem elképesztett az, amit Stavanger városában láttunk, a tenger közepén elhelyezkedő platformon, 240 km-re Stavangertől. Ez nagyon fontos. Az olaj és a gáz kitermelésében, az olajnak és a gáznak a tenger mélyéről történő kitermelésében és felhasználásában 25-30 év alatt elért sikerek nagy elismerést érdemelnek.

Tudósító: Elnök Úr, norvégiai tartózkodása alatt ön csodaként értékelte ezt a platformot. Azerbajdzsán elnöke, vagyis az az ember, aki szoros kapcsolatban áll az olajiparral, csodának nevezi ezt. Miben áll ez a csoda?

Hejdar Alijev: Ez a csoda elsősorban abban áll, hogy ez a platform a tenger mélyén található. Másodsorban ez egy olyan szerkezet, amelyen minden megtalálható. Ezen kívül a legmagasabb szintű technológiát alkalmazzák és mindent elektronikusan irányítanak. Képzeljék el, hogy a platformon, ahol évente 6 milliárd m³ gázt termelnek ki, mindössze 51 ember dolgozik, akik irányítják a működését. Tudják, ez egy nagyon nagy eredmény.

Tudósító: Vagyis van még mit tanulnunk.

Hejdar Alijev: Igen, van sok jó dolog, amit megtanulhatunk. Azok a platformok, amiket a már aláírt szerződések alapján fogunk építeni, éppen ilyenek lesznek. Lehetséges. Meg kell ismételnünk, ugyanígy kell felépítenünk. Az összes cég, amelyik részt vesz a platform építésében, a \"Statoil\" társasággal együtt, éppen Norvégiában dolgozik. Velük is találkoztam. Ezt a platformot nem csak az olajat előállító cég építi. Ez a platform sok cég együttes munkájának eredményeként jött létre. Ez egy komplex integráció. Ezért érdekes ez számomra, és ezért nevezem én ezt csodának.

Volt idő, amikor mi is alkottunk csodás dolgokat. Például 20-30 évvel ezelőtt az \"Olajkő\" tengeri olajvárost szintén csodaként tartották számon a világban. De most messze felülmúlták az olajváros eredményeit. De nem csak az olajvárosét. Felépültek nálunk ezek a platformok, de mi még nem értünk el erre a szintre. A Mexikói-öbölben láttam ilyen platformokat 15 évvel ezelőtt, de ezek fejlettebb technológiával épültek, sokkal jobbak. Ezért nevezem ezt csodának.

Lehetséges, hogy a jövőben létre fogunk hozni még nagyobb csodákat is a Kaszpi-tengerben, de ma csak fel kell használnunk ezt a tapasztalatot. Ezért ezek a Norvégiában lezajlott találkozók nagyon nagy jelentőséggel bírnak. A találkozók a miniszterelnökkel, a Parlament elnökével, a királlyal és a miniszterekkel nagyon érdekesek, tartalmasak, jelentősek voltak. Oslón kívül még sok céggel volt találkozóm, többek között Stavangerben. Tegnap részletekbe menő beszélgetést folytattam üzletemberekkel, előadást tartottam számukra. Széleskörű információt adtam át nekik Azerbajdzsán jelenlegi gazdasági lehetőségeiről, meginvitáltam őket, hogy fektessenek be tőkét köztársaságunkban. Úgy éreztem, nagy érdeklődéssel tekintenek Azerbajdzsánra. Ez arról tanúskodik, hogy az Azerbajdzsán és Norvégia közötti kapcsolatok nagy lehetőségekkel és kilátásokkal rendelkeznek.

Összességében nekem nagyon megtetszett ez az ország. Ez egy nagy területű, kis lélekszámú ország. Ugyanakkor ez az Európában elhelyezkedő ország a múltban nagyon szegény volt, ma pedig egy nagyon gazdag országgá vált. Nagyon érdekes, hogy hogyan lehet ilyen rövid idő alatt eljutni a szegénységtől a gazdagságig, fejleszteni a demokráciát, elsajátítani és használni a magas szintű technológiát. Képzeljék el, körülbelül 800 vízerőművel rendelkeznek. Az országban felhasznált elektromos energiát ezekben az erőművekben állítják elő. Természetesen nálunk nincs ennyi folyó és lehetőség ilyen sok vízerőmű építésére, de szeretnénk a Kura folyón felépíteni az \"Enikend\" vízerőműt. Ehhez hitelt vettünk fel az Európai Fejlesztési Banktól. A norvég cégek nagy segítséget tudnak számunkra nyújtani a platform építésében. Ezek a cégek érdeklődéssel tekintenek az ilyen típusú együttműködésre. Vagyis azt szeretném mondani, hogy együttműködhetünk velük úgy a gazdaság területén, mint a népek, nemzetek, államok közötti együttműködés keretein belül, ami nagy jelentőségű lehet számunkra.

Látogatásaim és a tárgyalások egyik pozitívuma, hogy Európának ezen fejlett országaiban – Luxemburgban, Belgiumban és Norvégiában is – nagyra értékelik Azerbajdzsánnak a demokrácia területén elért eredményeit. Minden elhangzott beszédben, többek között Bruntdland asszony, valamint Jacques Santer beszédében elhangzott az Azerbajdzsánnal, a demokratikus állam létrehozásával és demokráciánk fejlődésével kapcsolatos vélemény. A gazdaság területén felmutatott eredményeink, potenciális lehetőségeink vonzóak számukra és nagyra értékelik az ezen a területen elért eredményeinket. Mindez egy nagyon jó alapot képez az Európai Unió, Európa demokratikus államai és az Azerbajdzsán közötti kapcsolat további fejlődésében.

Összességében nagyon elégedett vagyok ezzel a látogatással és a lefolytatott tárgyalásokkal. Úgy gondolom, hogy megtettük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy világviszonylatban megerősítsük Azerbajdzsán helyzetét, különös tekintettel az európai kontinensre, és mindent megtettünk köztársaságunk széles körben történő elismertté tétele érdekében. Mindez segíthet állami függetlenségünk megerősítésében. Köszönöm.